SIMON GYULA, AZ ÚJ PÁLYAEDZŐ

2017-07-06 13:06:39


Bátran állíthatjuk, hogy a magyar származású, szlovákiai labdarúgók közül, Simon Gyula az egyik legismertebb. Nagyon komoly pályafutás van, az egykori támadó középpályás mögött, többek között négy csehszlovák és huszonkét szlovák válogatott mérkőzéssel. Őszintén reméljük tehát, hogy a tapasztalatait hasznosítani tudja majd nálunk Gyirmóton, ahol most asszisztens edzőként segíti Molnár László munkáját. 

 

- Én a Salgótarjántól mindössze húsz kilométerre lévő Losoncon születtem és emlékszem, hogy minden alkalmat megragadtam, hogy lássam a magyar bajnoki mérkőzéseket. Nekem ugyanis, Nyilasi Tibor volt kedvencem, akivel később az Austria Wien csapatánál, össze is barátkoztam. Rajongtam Nyíl játékáért és ezért a pályafutásom során és is mindvégig a nyolcas mezben futballoztam. Neki tehát nagy szerepe volt abban, hogy végül is labdarúgó lettem, mert tizenöt éves koromig, párhuzamosan jártam hoki edzésekre is. Később viszont, a jégkorongozás közben megszokott keménységet, jól tudtam alkalmazni a labdarúgó pályán is.

Milyen állomásai voltak Simon Gyula labdarúgó pályafutásának?

- A Losoncon akkor harmadosztályú felnőtt csapat volt, de a serdülő és az ifjúsági csapat, amelyekben én szerepeltem, a második ligában játszott. Nekem ezekben elég jól ment a játék és ezért tizenhét éves koromban, szerződési ajánlatot kaptam a Magas Tátra kapujában lévő, második ligás Poprád csapatától. Örültünk is ennek, mert a beteg édesanyámat is Magas Tátrában kezelték egy szanatóriumban és így közel voltunk egymáshoz. Egy év múlva viszont bevonultam, de szerencsére akkor is egy második ligás katona csapatban tudtam folytatni a játékot. Innen szerződtetett a DAC és folyamatosan öt évig játszottam, az akkor még csehszlovák élvonalban, a dunaszerdahelyi csapat középpályásaként. Sikerült a válogatott csapatba is bekerülnöm, majd ezt e helyet megszilárdítanom a már önálló szlovák nemzeti tizenegyben. Olyan kiváló labdarúgókkal szerepeltem együtt, mint Lubomir Moravcik, aki a Saint - Etienne és a Celtic Glasgow, Peter Dubovsky, aki a  Real Madrid, Tomas Skuhravy  aki a Sporting Lisboa és Vladimír Kinder, aki a Middlesbrough csapataiban is profi labdarúgók voltak. Én közben Kassán és nagyszombati Spartak Trnava élvonalbeli gárdájában is futballoztam, majd 29 éves koromban, két éves szerződést kötöttem a bécsi Austria Wien - nel. 

Itt játszott is egy csapatban Nyilai Tiborral?

- Nyilasi akkor hagyta abba az aktív játékot, tehát azt is mondhatjuk, hogy engem egy kicsit az ő pótlására szerződtettek az osztrák élcsapathoz. Viszont sokáig úgy volt, hogy Nyilasi Tibor lesz az Austria Wien vezetőedzője és ekkor beszélgettünk is arról, hogy milyen szerepet szán nekem. Ekkor azonban hirtelen visszatért Japánból, a klub egykori legendás válogatott kapusa, Friedrich Koncilia és ő lett a sportigazgató. Így sajnos, Nyilai kinevezése elmaradt és nem dolgoztunk együtt. Én kitöltöttem a két éves szerződésemet és nagyon szép emlékeket is őrzök a Bécsben eltöltött időszakról. Hazatértem Szlovákiába és ismét a DAC, majd a Petrzalka élvonalbeli csapataiban futballoztam még. A pályafutásom legvégén pedig, harmadik ligás osztrák csapatokban vezettem le, sőt különböző csapatokkal még négy bajnoki címet is szereztem, egészen 45 éves koromig.

Hol kezdődött az edzői pályafutása?

- A DAC csapatánál kezdtem mint pályaedző, amikor megszereztem az UEFA A licencet. A német, Werner Lorant és Németh Krisztián munkáját segítettem és meg is kedveltem ezt a szerepkört. 2015 -ben azonban kaptam egy afrikai ajánlatot és el is fogadtam a zimbabwei, FC Talen Vision vezetőedzői posztját. Ezt tulajdonképpen nem is bántam meg, mert érdekes volt megismerni egy teljesen más futball közeget és a családunk számára is hasznos volt, a nagyon erőteljes angol nyelvhasználat. Szakmailag azonban, ez az időszak nehezen értékelhető, mert ezen a másodosztályú szinten, az afrikai foci még nagyon kezdetleges. Borzasztó rossz, nemegyszer sima földes pályákon játszottunk és a játékosok is csak, olyan fél óráig voltak képesek betartani a taktikai utasításokat. Utána már, teljesen ösztönösen játszottak, amelyben igaz gyorsak és technikásak voltak, de rendkívül fegyelmezetlenek.

Mikor és hogyan került kapcsolatba most a Gyirmót FC Győr csapatával?

- Dunaszerdahelyen lakunk és ott sokszor összefutottam Molnár Lászlóval, aki még a válogatott csapatokból és a szlovák élvonalból ismerek. Ő mesélte, hogy elkezdett Gyirmóton dolgozni, de ekkor még teljes volt a szakmai stábja. Az elmúlt héten azonban felhívott és mondta, hogy megüresedett a pályaedző poszt. Én pedig azonnal igent mondtam, miután körülnéztem itt Gyirmóton és látta, hogy milyen remek feltételek között dolgozhatunk. A csapat is kellemes meglepetés a számomra, mert sok nagyon jó képességű labdarúgó van itt Gyirmóton. Elég jól ismerem a magyar labdarúgást, mert mostanában is sokszor eljöttem megnézni magyar bajnoki találkozókat. Tudom, hogy a magyar foci technikásabb és taktikailag is fejlettebb. de az is egyértelmű, hogy a szlovák labdarúgás agresszívebb és célirányosabb. Amennyiben ezt sikerül megfelelően vegyítenünk a bajnokságban, akkor eredményes munkát tudunk majd végezni.