U13 POZSONYBAN

2018-02-23 11:22:13


„A kezdőcsapatba ezúttal több olyan játékost jelöltem, akik eddig kevesebb lehetőséget kaptak, vagy sérülések, betegségek miatt az utóbbi hetekben kevesebbet tudtak edzeni, játszani. Kíváncsian vártam, hogy mire lehetünk képesek a felforgatott csapatunkkal. A mérkőzést ezúttal is 4-3-3 felállásban kezdtük, inkább kényszerből, mint taktikai okokból (az utazó keretben egy kifejezett csatárunk volt csak). Az első félidőben játszó csapatunk a védekező feladatát jól megoldotta, a tolódások rendben voltak, bár a baloldalon többször is mögénk tudtak kerülni, egy ilyen szituáció után kaptuk a gólt is. A labdakihozatalainknál lassan nyitottunk, talán a túlzott óvatosság miatt is. Az első félidőben a védekezésünk végig stabil volt, de az ellenfél kapuját egy-egy ellentámadást leszámítva (Dominik kiugratásain, Matyi Martin szélsőjátékán kívül) keveset is veszélyezettünk.

A második félidőben a cserék után feljavult az előre játékunk, többet kezdeményeztünk, többet is tudtuk birtokolni a labdát, a baloldalon Kende és Renátó révén több jó, látványos megoldást is láttam, a két játékos gyorsaságának köszönhetően veszélyes támadásokat, mélységi indulásokat/indításokat kaptam vissza a fiúktól a héten gyakoroltakból. Két nagy ziccerünk is kimaradt, a mérkőzés végéhez közeledve már nagyon bíztunk az egyenlítésben, és ki is nyíltunk kicsit, de egy eladott labda után ellenfelünk megszerezte második gólját is. A jobb oldali támadójátékunk továbbra sem volt elég hatékony, ezért továbbra is nagyon ’egyoldalas’ a támadójátékunk.

A legfőbb hiányosságunk az 1v1 elleni játékokban mutatkozott meg, hogy továbbra is túlságosan ’jó fiúk’ vagyunk, ellenfelünk több ’csínes’ párharcból/szituációból került ki győztesen, míg mi gyakran félve (vagy talán csak óvatosabban) mentünk bele a párharcokba, pontosan ennek tudatában nagyon hasznos mérkőzést játszottunk. Összességében nagyon örültem, hogy az első félidei csapatunk is felvette a ritmust, és megállta a helyét egy nemzetközi mérkőzésen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a mérkőzés egészét tekintve két közel azonos képességű csapat játszott, de megérdemelten nyertek ellenünk a hazaiak. 

A mérkőzésen kiemelkedő teljesítményt csapatunkból senkitől nem láttam, de Kanna Roland, Németh Kende és Rozs Renátó játéka kiemelkedett a többiek közül.”