Útmutató adófizetõk részére SZJA 1% felajánlás
1. Ki ajánlhatja fel személyi jövedelemadója 1 %-át?
Az a magánszemély, akinek adófizetési kötelezettsége van, s jövedelemadóját határidõre maradéktalanul befizeti az APEH-nek, vagy részletfizetési, vagy fizetési halasztási engedélye van az APEH-tõl.
2. Mit kell tartalmaznia az adózó nyilatkozatának?
A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának egy százalékáról valamely a 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott szervezet javára. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a választott szervezet adószámát és tartalmazhatja (de nem kötelezõ!) a szervezet nevét is. Csak egy nonprofit szervezetet lehet egyszerre ezen az úton adományhoz juttatni és a befizetett adó 1%-áról csak teljes egészében lehet rendelkezni. Az egyházakkal és a kiemelt költségvetési irányzattal kapcsolatosan külön, a befizetett adó további 1%-ának tekintetében lehet nyilatkozni. Az adófizetõ azonban összesen két külön-külön nyilatkozatot tehet, egy nonprofit szervezet (vagy a törvényben nevesített további szervezetek) és egy egyház/kiemelt költségvetési elõirányzat javára (1+1%). Az APEH-nek megküldött nyilatkozat tartalma adótitoknak minõsül, melyet az APEH öt évig tárol.
3. Milyen formában kell nyilatkozni?
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. 5. § (1) bek. alapján a magánszemély számára az alábbi lehetõségek adottak:
Az adózónak a következõ lehetõségei vannak a nyilatkozat tételre:
· a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán is eljuttatja a meghatározott határidõig (május 20.) az adóhatóságnak.
· a személyi jövedelemadó bevallásával együtt a nyomtatványgarnitúra részét képezõ perforált íven nyilatkozik (külön-külön nyilatkozat van a két különbözõ 1%-nak), melyet majd az adóhatóság választ le a perforálás mentén, az adózónak nem kell letépnie és külön borítékba helyeznie!
· a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóbevallási csomagjában helyezi el. A nyilatkozatot lezárt, normál postai borítékba kell helyezni. A nyilatkozatnak a borítékkal azonos méretû lapon kell lennie, de nem szükséges a formanyomtatvány. A borítékra rá kell írni az adóazonosító jelét.
· munkáltatói adómegállapítás esetén, a munkavállaló az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyezõ adattartalmú lapon) megtett rendelkezõ nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezûleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésõbb 10 nappal a határidõ (május 20) elõtt, tehát május 10-ig. A munkáltató kísérõjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkezõ nyilatkozatot tevõ személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkezõ nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérõjegyzékkel együtt, május 20-ig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.
· a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóhatósági adómegállapítás esetén az adózó nyilatkozatához csatolva küldi meg az adóhatóságnak,
· illetõleg elektronikus ûrlapját (0953 számú ûrlap és az ahhoz kapcsolódó 09egysza nevû rendelkezõ nyilatkozat) az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására elõírt határidõig küldi meg az adóhatóságnak. (További információkat talál az elektronikus adóbevallással kapcsolatban a https://www.magyarorszag.hu/ honlapon.)
A törvény szabályozza azt az esetet is, amikor tévedésbõl a magánszemély kétféle módon is rendelkezik (pl. a munkáltatói adómegállapítás esetében a magánszemély munkáltatónak is leadja nyilatkozatát és postán is elküldi). Ez esetben nem az önállóan érkezõ, hanem azt a rendelkezõ nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a bevallással, nyilatkozattal, munkáltatói adómegállapítással együtt érkezik.
4. Milyen esetekben érvénytelen a nyilatkozat?
A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következõ esetek bármelyike megállapítható:
(a) a befizetett adóra vonatkozó törvényi elõírások nem teljesülnek;
(b) a befizetett adó 1%-áról az adófizetõ részlegesen rendelkezett;
(c) két beküldött rendelkezõ nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett ugyanazon kedvezményezett kategóriába tartozik;
(d) a kedvezményezett a jogosultsági feltételek meglétét az APEH felhívását követõen nem igazolja, illetõleg a törvény által elõírt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségeit nem teljesíti
(e) ha a rendelkezõ nyilatkozat vagy a boríték, illetõleg annak továbbításának a törvényben meghatározott egyéb formai feltételei nem teljesülnek.
(Például
· Hibásan kitöltött nyilatkozat pl.: rossz adószám, vagy a szervezet neve pontatlanul lett megadva.
· A rendelkezõ nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetõleg technikai számot, vagy az téves, illetõleg olvashatatlan.
· A nyilatkozatot tartalmazó borítékon hiányzik kötelezõen megadandó adóazonosító, vagy nincs a boríték a ragasztáson átnyúlóan aláírva (munkáltatói adómegállapítás esetén).
(f) amennyiben a magánszemély úgy választotta az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapítását (ADAM), hogy arra a jogszabály szerint nem lett volna lehetõsége, akkor, ha a törvényben meghatározott határidõig pótlólagosan benyújtotta adóbevallását (önadózás), akkor az ezzel együtt érkezett rendelkezõ nyilatkozatot kell érvényesnek tekinteni.
5. Mit tesz az APEH az adózó nyilatkozatának kézhezvétele után?
Az APEH a borítékot és a benne elhelyezett rendelkezõ nyilatkozatot, illetve a rendelkezõ nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét − ennek hiányában adószámát − tartalmazó perforált részét kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve dolgozza fel, ellenõrzi, illetve õrzi. A rendelkezõ nyilatkozatok alapján 2010. szeptember 1-ig felhívja az érintett szervezeteket a kedvezményezetti jogosultságot megteremtõ nyilatkozatok, illetve egyéb törvényi feltételek 30 napon belüli teljesítésére. A határidõ elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ának elõírásai irányadóak, azaz a határidõ elmulasztása automatikusan nem eredményez jogvesztést, hanem igazolási kérelemmel és a hiányok egyidejû pótlásával a késedelem kimenthetõ. Abban az esetben, ha a kedvezményezett szervezet a jogosultságát sikertelenül igazolja vagy a nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségeit nem teljesíti, errõl az APEH határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt (vagy ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság) megváltoztathatja egy nemperes eljárás keretében 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén.
Érvényes rendelkezõ nyilatkozat esetén az APEH a kedvezményezett szervezet által benyújtott nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésõbb 2010. december 15-ig köteles átutalni a felajánlott 1%-ot a címzettnek. Ha az APEH 2010. december 15-ig a rendelkezõ magánszemélyt az APEH érdekkörébe tartozó érvénytelenségrõl nem értesíti és az általa megjelölt kedvezményezett szervezet az APEH internetes holnapján közzétett tájékoztatóban szerepel, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. Ha a rendelkezõ nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek minõsül, akkor az APEH az adózót az indok megjelölése és határozat elfogadása nélkül, az elutasítást követõ 30 napon belül értesíti.
További információ:
Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány