Honlapunkon újra elindítunk egy sorozatot, amelyben a Gyirmót FC Gyõr és a Gyirmót SE Gyõr legtöbbre hivatott fiatal játékosait fogjuk bemutatni. Elsõként, Madarász Márkkal beszélgettünk, aki a gyirmóti klub történelmének, elsõ tétmérkõzésen szereplõ, magyar válogatott labdarúgója.

– A tavalyi évben, Portugália és Athénban,a Görögország elleni U 21 – es válogatott, Európa Bajnoki selejtezõmérkõzéseken játszottam. Nagyon nagy élmény jelentettek a számomra ezek atalálkozók és büszke vagyok arra, hogy lehetõséget kaptam. Abban pedig nagyonbízom, hogy ez ösztönzõleg hat majd az utánpótlás labdarúgóinkra, hiszenláthatják, hogy Gyirmótról is el lehet jutni a válogatottba.


Kezdjük azonban azzal, hogy mikéntlehet eljutni a Jánossomorjai serdülõ csapatból, az élvonalig?

– Én 1995 november 24. – énMosonmagyaróváron születtem, de Jánossomorján laktunk, ahol a szüleim most isélnek. Hét évesen, ott kezdtem tehát játszani és Nikházi Árpád, az MTK Budapestjátékos, Nikházi Márk édesapja volt az elsõ edzõm. Nagyon jó csapatunk voltakkor Jánossomorján, hiszen országos serdülõ bajnokságot nyertünk. Ebben akorosztályban, késõbb az édesapám, Madarász Tibor volt az edzõ, az ifjúságicsapatban pedig Zalka Péter. Mindkét csapattal sikerült elsõ helyet szereznünk,a megyei bajnokságokban és közben, Zalka Péter ajánlotta, hogy érdemes lenneGyirmótra járnom edzésekre. Egy évig edzettem is, Radics Zsolt csapatával, de ahétvégeken, még Jánossomorján játszottam a mérkõzéseket. Általában kettõbajnokit, mert szombaton a serdülõ csapatban fociztam és vasárnap pedig az ifikközött. Nagyon sok mérkõzést játszottam tehát és a legjobban talán ez segítettea fejlõdésemet. Az is fontos volt, hogy a családom is támogatott, sõt a kishúgommal Lillával és a barátnõmmel Alexandrával, a mai napig eljönnek mindenmérkõzésemre.



Melyik csapatban kezdtél el ittGyirmóton futballozni?

– Az általános iskola befejezéseután, felvettek a gyõri Baross Gábor szakközépiskolába és ekkor labdarúgókéntis Gyirmótra igazolta. Gulyás Imre U 17- es csapatában készültem és játszottamaz NB II. – es bajnokság Észak – Nyugati csoportjában. Ez már egy a megyeinélsokkal erõsebb mezõny volt, de nekem elég jól ment a játék. Középpályáskéntsikerült, két bajnoki idényben is 20 gólt rúgnom és sokszor a futómennyiségemmelis kitûntem. Ennek ellenére mégis nagyon váratlanul ért, hogy Sisa Tibor, 2013nyarán meghívott, az NB II. – es felnõtt csapatunk alapozására. Ott, én nagyonsok segítséget is kaptam, Sisa Tibortól és a pályaedzõ, Király Józseftõl, amitmost is szeretnék nekik megköszönni.

Ilyen meghívást sok tehetségesfiatal labdarúgó kap, azoknak viszont már lényegesen kevesebb a száma, akik ottis maradnak a felnõtt keretben.

– Nekem talán azért sikerült élnem alehetõséggel, mert a nyári felkészülési találkozókon elég jó teljesítménytnyújtottam. Játszottam támadó és védekezõ szerepkörben is a középpályán és énott érzem a legjobban magam. Az pedig kiderült, hogy elég jó versenyzõ típusvagyok, mert nem izgultam, sõt inkább feldobott a tét, a lehetõség. A felnõttcsapat keretéhez tartoztam tehát, de ekkor még jórészt az U 21 – es csapatbanjátszottam, ahol Varga László volt az edzõm. Az NB II – es bajnokság õszi szezonjábanelõször, egy Kisvárda elleni mérkõzésen voltam a felnõtt keretben. Pályárapedig, 2013 november 03. – án léptem az elsõ alkalommal, amikor az utolsópercekben, Erõs Gábor helyére álltam be.

Ezt követõen pedig egy nagyontartalmas és sikeres idõszak következett a pályafutásodban. Mik azok azesemények, amelyeket ki szeretnél emelni ebbõl?

– Az elsõ mindenképpen az, hogymegnyertük az NB II. –es bajnokságot és feljutottunk az elsõ osztályba. Örökemlék marad, hogy Mezõkövesden játszhattam, a Gyirmót FC Gyõr elsõ élvonalbelimérkõzésén. Az AS Roma és az ACF Fiorentina elleni felkészülési mérkõzések isfelejthetetlenek maradnak, ahogy a már említett utánpótlás válogatotttalálkozók. Jól esik visszagondolni, az elsõ a Vasas ellen szerzett, gyirmótigólomra vagy a Debrecen elleni elsõ élvonalbeli találatomra, valamint az ETOelleni Magyar Kupa sikerünkre. Szerencsés vagyok, hogy mindössze 21 évesen,valóban sok nagyon kedves emlékem van már.

Mit gondolsz a saját játékodról, miaz amit az erényednek tartasz és mi az amiben javulni szeretnél?

-Nekem még mindenben javulnom kellés alapvetõ lenne, hogy fizikailag megerõsödjek. Legalább 5 – 6 kg izmotkellene még felszednem, de sajnos ez nagyon nehezen megy, mert akármennyitdolgozom és eszem, képtelen vagyok elmozdulni a 68 kg – os súlyról. Ilyenalkattal pedig egyértelmûen mozgékonynak és gyorsnak kell lennem, amivel talánnincs is gond. Elég robbanékony is vagyok, és ezt jól tudom kamatoztatni azegy, az egyes játékokban és cselezéseknél. A legnagyobb erényem viszont az,hogy nagyon szeretek játszani, és ha jó formában vagyok, akkor ezmegmutatkozik, a munkabírásban, koncentrációban, az elõre játékban és agólokban is.

A mostani, egy nagyon nehéz idõszaka Gyirmót FC Gyõr és természetesen a te számodra is. Hogyan éled meg ezt,ezeket a kevésbé sikeres heteket, hónapokat?

– Az élvonalban is volt egy nagyonjó sorozatunk, de az õszi szakasz végén, sajnos megtorpantunk. Nagyon rosszuljöttünk ki a mérkõzések forduló pontjaiból és nagyon kevés gólt rúgtunk.Érthetõ volt tehát, hogy a télen változtatnunk kellett és rutinosabb labdarúgókérkeztek Gyirmótra. Ezért én is a háttérbe kerültem és szó volt arról, hogy atöbb játéklehetõség érdekében, kölcsön is adnak. Végül ez nem sikerült és én isnehezen dolgoztam fel, hogy keveset játszom. AZ NB III. – as bajnokságot, egykicsit visszalépésnek éreztem, de az elmúlt hetekben sokat gondolkoztam ésrendeztem magamban ezeket a dolgokat. A játék is jobban megy, aharmadosztályban és a mostani felkészülési találkozókon, sikerült néhány góltrúgnom és gólpasszokat adnom. Nagyon bízom tehát abban, hogy kapok méglehetõséget az NB I. – es mérkõzéseken és így segíthetek a csapatank abban,hogy sikerüljön az élvonalban maradnunk.