Nyáron második csapatunktól került felnőtt együttesünk szakmai stábjába Szücs Gergely. Asszisztensedzőnkkel az új feladatköréről, a hétköznapok háttérmunkájáról, saját fejlődéséről és az őszi hajráról beszélgettünk.

– Sűrű volt számodra a 2026-os esztendő, elsősorban pozitív értelemben. Tavaly még Abdán, a megyei első osztályban voltál vezetőedző, mellette az U15-ös gárdánkat treníroztad, év elején pedig a második csapatnál kaptál szerepet, nyártól pedig már az NBII-es együttes szakmai stábjában dolgozol. Mi jelentette számodra a legnagyobb változást, amikor a második csapattól az elsőhöz kerültél?

– Igyekeztem fokozatosan haladni az edzői pályán, ez pedig újabb lépcsőfokot jelentett. A keretet nagyjából ismertem, több játékossal korábban csapattársak voltunk, másokkal ellenfélként találkoztam. Az első csapatnál más léptékű a munka, a profibb körülmények, a magasabb intenzitású edzések, a mérkőzések és az utazások egyaránt új tapasztalatokat hoztak.

– Milyen feladatokért felelsz a szakmai stábon belül?

– Elsősorban a következő ellenfél feltérképezése, elemzése és az ehhez kapcsolódó videóanyagok elkészítése tartozik hozzám. Emellett részt veszek az edzések szervezésében és lebonyolításában, illetve egyes gyakorlatok vezetésében is.

– Mennyire tudod hozzátenni a saját elképzeléseidet, meglátásaidat a közös munkához?

– Megbeszéljük a szakmai kérdéseket, és úgy érzem, a vezetőedző mindenki véleményére ad. Próbálok azzal segíteni, amit az edzéseken vagy a mérkőzéseken látok, illetve amit a korábbi tapasztalataimból hozzá tudok tenni. Ezeket közösen átgondoljuk, megvitatjuk.

– Miben fejlődtél a legtöbbet az elmúlt hónapokban?

– Sokat tanulok az edzések vezetéséről, a gyakorlatokról és az ellenfelek elleni felkészülésről is. Más a tempó, más követelményeknek kell megfelelni, és ez folyamatos fejlődést kíván tőlem. Úgy érzem, a felnőttcsapat mellett végzett munka közelebb áll hozzám, ebben a közegben megtaláltam a helyemet.

– Hogyan látod a csapat fejlődését a nyári felkészülés óta?

– A csapatnak is újra meg kellett szoknia az NB II-t. Jól kezdtük a bajnokságot, majd az első négy mérkőzés tapasztalatai alapján láttuk, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a mélyebben megszervezett védekezésre és az abból indított kontrákra. A keret adottságait is figyelembe kell vennünk. Több olyan találkozónk volt, amelyen sikerült megvalósítanunk az előzetesen eltervezett taktikát, és ez győzelemmel is párosult.

– A szurkolók elsősorban a mérkőzéseken látnak benneteket. Hogyan telik egy átlagos munkanap az edzői stáb számára?

– Reggel nyolc körül érkezünk a sportcentrumba, majd egy kávé mellett átbeszéljük az aznapi edzést, megtervezzük és megszervezzük a feladatokat. Ezután előkészítjük a pályát, maga a tréning pedig általában hetven-nyolcvan percig tart. Utána értékeljük a látottakat, és már a hétvégi mérkőzésről, a következő ellenfélről is egyeztetünk. Hetente kétszer videózunk a csapattal: hétfőn az előző mérkőzésünket elemezzük, pénteken a következő ellenfelünkre készülünk. Délután három óra körül szoktunk hazamenni.

– Gondolom ezzel nem ér véget a munka…

– Igen, egy profi csapat életében mondhatni 0-24-ben rendelkezésre kell állni. A stábnak van egy közös csoportja, amelyben később is megosztjuk egymással a meglátásainkat. Ha valaki észrevesz valamit az ellenfél játékában, vagy eszébe jut egy edzésen tapasztalt helyzet, arról tovább beszélgetünk. A munka tehát nem ér véget azzal, hogy eljövünk a stadionból.

– Ismét egy kéthetes válogatott szüneten van túl a csapat. Két mérkőzés maradt az őszből. Mit szeretnétek látni a hajrában?

– Hosszú volt ez az év, főleg azoknak a játékosoknak, akik a feljutó csapat tagjai voltak. A srácokon edzésen és mérkőzésen is érződik már a fáradtság. Én szívesebben játszottam volna le egyben a hátralévő két találkozót, mert egy ilyen szünet ki is zökkentheti a csapatot a ritmusából. A játékunk alapvetően rendben van. Továbbra is azt szeretnénk látni, hogy masszív védekezésből gyors, kreatív támadásokat vezetünk. Azon dolgozunk, hogy az őszi szezon két utolsó meccsén olyan eredmények érjünk el a csapattal, ami örömet okoz az egész Gyirmót-családnak.

– A végére engedj meg egy személyesebb kérdést. Milyen személyes ambícióid vannak edzőként?

– Nagyon jól érzem magam, szeretek a stábbal dolgozni. Mindenki igyekszik a maximumot hozzátenni a közös munkához. Remélem, még jó néhány évig együtt dolgozhatunk a Gyirmót sikeréért, és közben folyamatosan fejlődhetünk.