Már attól is páratlan egyéniség volt a nagy bírók között, hogy futballistaként olimpiai bajnok és ismert játékos volt, de a teljesítménye miatt is a futballtörténelem egyik legnagyobb játékvezetõjeként tisztelik még napjainkban is szerte a világon.

Futballistaként 1955-ben Békéscsabáról igazolta le a Gyõri ETO.

„Ma is elõttem van a kép, ahogy ballagtam a csabai pályaudvaron. Amikor felültem a vonatra, és elindultam az ismeretlenbe – nem szégyellem –, megindultak a könnyeim” – vallja magáról.

Az ETO-val 1963 õszén megnyerték az egyidényes magyar bajnokságot, majd sikeresen szerepeltek a Bajnokcsapatok Európa Kupájában is.

„Nekünk akkor már befejezõdött a szezon, amikor a Ferencváros még Dorogon játszott egy elmaradt mérkõzést. Szuromi Tóninak egy életre hálásak lehetünk, hiszen az õ góljával a Dorog 2–1-re legyõzte a Ferencvárost és ezzel bekövetkezett az, amire csak kevesen számítottak: bajnokok lettünk. Késõbb a Bajnokcsapatok Európa Kupájában sem vallottunk szégyent, hiszen bejutottunk a legjobb négy közé. Ezt a teljesítményt azóta magyar csapat csak egyszer tudta megismételni.”

Az olimpiai válogatott csapatkapitánya volt 1964-ben, a tokiói döntõben azonban sérülése miatt nem léphetett pályára. A japán szervezõk viszont csak a finálé huszonkét játékosának adtak aranyérmet, így õ nem kapott. A gyõri szurkolók kezdeményezésére – a megfelelõ engedélyek beszerzése után – azonban megcsináltatták számára az azóta is oly becses medált.

Harmincon túl már gyakrabban volt sérült, ezért úgy döntött, szögre akasztja a futballcsukát, a zöld gyeptõl viszont nem akart elbúcsúzni.

„A freiburgi profiskodás alatt megtanultam németül, a hazatérés utáni kényszerpihenõ alatt pedig letettem a játékvezetõi vizsgát. Nem azzal a szándékkal kezdtem el a játékvezetést, hogy majdan eljussak az NB I-be vagy a nemzetközi porondra: egyszerûen örültem neki, hogy a pályán és edzésben maradhattam, és a hétvégeken mégis együtt lehettem a családdal. Sokat köszönhettem Zsolt Istvánnak és az MLSZ akkori vezetésének. Gyorsan lépdeltem elõre ugyanis a ranglétrán, már háromévi mûködés után tagja lettem a FIFA-keretnek. Csodálatos élményekben volt részem az alatt a több mint tíz év alatt, amíg nemzetközi szinten bíráskodtam. Világ- és Európa-bajnokságok, valamennyi európai kupa döntõje szerepel a tarsolyomban. Sok mindent elértem, és kicsit nagyobb szerencsével talán nem csak tartalék játékvezetõ lehettem volna az 1978-as vb döntõjén. Igaz, elõtte én kaptam azt az emlékezetes argentin–brazilt, amit még ma is csodálattal emlegetnek a szurkolók.”

Pályafutása után egy idõszakban tagja volt a FIFA Játékvezetõi Bizottságának, és ez a magyar labdarúgás szempontjából egy jelentõs fejezetnek bizonyult. Palotai Károlynak ugyanis jelentõs érdemei voltak abban, hogy Puhl Sándor vb-döntõt vezethessen az Egyesült Államokban.

„A nemzetközi labdarúgás vérkeringésében játékvezetõ ellenõrként dolgoztam hosszú éveken át, de a kor elõrehaladtával egyszer mindent be kellett fejezni. Napjainkban már csak a nyúli kertemben pihengetek, a család, az unokák töltik ki az idõmet. Az ETO Parkban és a televízió képernyõje elõtt azért figyelemmel kísérem a futball történéseit is.”


Névjegy

Név: Palotai Károly
Született: Békéscsaba, 1935. szeptember 11.
Sportága: labdarúgás.

Pályafutása játékosként: Békéscsabai Elõre (1950–1955), Gyõri ETO (1955–1956), Freiburg (1956–1958), Gyõri ETO (1959–1967).

Eredményei: olimpiai bajnok (1964), magyar bajnok (1963. õsz), MNK-gyõztes (1965, 1966, 1967). NB I: 171 mérkõzés/45 gól. Olimpiai válogatott: 15/2, B válogatott: 8/1 gól, Budapest-válogatott: 3, egyéb válogatott: 13.
Pályafutása játékvezetõként: NB I: 1969–1984: 215 mérkõzés, FIFA-bíró: 1972–1984: 27 válogatott mérkõzés, 3 olimpia (1972, 1976, 1980, utóbbin tartalék), 3 vb (1974, a döntõ tartalék bírója, 1978, 1982), 2 BEK- (1976, 1981), 1 KEK- (1979), 1 UEFA- (1975), 1 Szuperkupa-döntõ (1978). A FIFA instruktora (1985–1998), FIFA játékvezetõ ellenõr  (1985–1998), UEFA játékvezetõ ellenõr (1985–2005), FIFA Játékvezetõi Bizottság tagja (1990–1994). MLSZ JB alelnöke (1990–2006).

Elismerései: Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964), Népsport-kupa (1979, 1980, 1981), Aranysíp (1982), Aranyjelvény (1979, 1984), Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozata (1986), Bauer Rudolf-sportdíj (1994), Szent László-díj (1996), 100 éves MLSZ jubileumi emlékérme (2001).

Palotai Károlyt születésnapja alkalmából hivatalában köszöntötte pénteken Borkai Zsolt, Gyõr polgármestere. A rövid, bensõséges ünnepségen a város vezetõje Gyõrrel kapcsolatos emléktárgyakkal ajándékozta meg a neves sportembert, aki korábban már kapott rangos elismerést a várostól: 1996-ban Szent László-díjat vehetett át.