Az ORFK és az MLSZ közös konferenciáját a 18. Kriminálexpo keretében tartották meg, amely ezúttal egybeesett a Magyar Labdarúgás Napjával. A rendezvényen a futballhuliganizmus elleni küzdelem nemzetközi tapasztalatairól és azok magyarországi megvalósításának lehetõségeirõl esett szó. Az eseményen külföldi biztonsági szakértõk, illetve a futballhuliganizmussal foglalkozó hazai szakemberek tartottak elõadásokat, a konferenciát dr. Csányi Sándor MLSZ-elnök, illetve Sándor Miklós rendõrezredes, az ORFK közrendvédelmi fõosztályának vezetõje nyitotta meg bevezetõ beszédével.
A konferencián elhangzott elõadások szöveges kivonatát a Magyar Távirati Iroda szerkesztésében adjuk közre, a dokumentumot itt olvashatják.
Labdarúgás-Magyarország-futballhuliganizmus
Kriminálexpo – Csányi: az MLSZ eltökélt a futballhuliganizmus visszaszorításában
Budapest, 2010. november 25., csütörtök (MTI) – A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) eltökélt abban, hogy keményen fellép a futballhuligánok ellen – mondta Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a futballhuliganizmus elleni küzdelemrõl rendezett nemzetközi tanácskozáson, csütörtökön Budapesten.
A konferenciát a Kriminálexpo 2010. keretében, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezte az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Csányi Sándor megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy Anglia és Németország példája azt mutatja, kellõ eltökéltséggel és tisztánlátással kezelhetõ a futballhuliganizmus problémája.
Emlékeztetett rá: az MLSZ eltökélt abban, hogy keményen fellép a huligánok ellen, véget vet a szurkolói anonimitásnak, bevezeti a szurkolói kártyát és kamerarendszert, ami lehetõvé teszi, hogy a nemkívánatos személyek ne juthassanak be a stadionokba.
Hozzátette: az ultrákra szükség van, de nem olyanokra, akik tüzet gyújtanak, hanem olyanokra, akik akkor is elkísérik és buzdítják a csapatukat, amikor az átlagszurkoló már feladta. Bízom benne, hogy a mai ultrák jó részét meg tudjuk tartani a futball berkein belül, mert õk gondoskodnak a stadionokban a jó hangulatról – jegyezte meg.
Azokat viszont, akik – mint fogalmazott – “kezelhetetlenek”, el kell távolítani a stadionokból és azok környékérõl, mert nemcsak maguk és társaik életét veszélyeztetik magatartásukkal, de távol tartják azokat is a sporttól, akik a futballt választanák.
Az MLSZ elnöke arról is beszélt, hogy az elmúlt négy hónapban a Belügyminisztérium, a rendõrség és az MLSZ szorosan együttmûködött a kérdésben, összehangolt munka folyik, amelynek – mint mondta – nem a végén, hanem a közepén vagyunk. Megjegyezte: tárgyalni fognak az ügyrõl a nemrég létrehozott szurkolói bizottsággal is.
Kitért arra is, hogy a futballhuliganizmusnak gazdasági vonatkozása is van, mert akik kárt okoznak, azok “meglopják a fociba befektetõket”.
Labdarúgás-Magyarország-futballhuliganizmus
Kriminálexpo – Bohannan: a kerítések nem fékezik a futballhuliganizmust
Budapest, 2010. november 25., csütörtök (MTI) – Minél inkább a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több szurkolót riasztunk el a mérkõzésektõl és megjelennek biztonsági kockázatok is – mondta David Bohannan, az Egyesült Királyság Belügyminisztériumának képviselõje a futballhuliganizmusról szóló nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.
David Bohannan – a Kriminálexpo 2010. keretében tartott – elõadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a futballhuliganizmus globális jelenség, ám eltérõ az egyes országok jogi, kulturális környezete, ez pedig hatással van arra, hogy melyik országban hogyan lehet fellépni ellene.
Kitért arra: Magyarországon az 1990-es években jelent meg a probléma, az Egyesült Királyság azonban 1895 óta küzd vele, és a huliganizmus az 1970-es években érte el csúcsát a szigetországban. Amikor pedig eldöntötték, hogy fellépnek ellene, nem keresték az okokat, csak a jelenség elnyomására koncentráltak, ami utólag hibás módszernek bizonyult.
Minél erõsebben a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több lesz a kerítés és így a szurkolók széles rétegeit ijesztjük el a meccsektõl és megjelennek bizonyos biztonsági kockázatok is – jegyezte meg. Emlékeztetett rá: 1985-ben például tûz ütött ki a Bradford City lelátóin és 56 ember halt meg, mert a biztonsági kapuk zárva voltak. Hillsborough-ban pedig 96 ember halt meg egy nézõtéri tolongásban, mert kerítéseket helyeztek ki mindenhová. Ez megváltoztatta a szakemberek hozzáállását a kérdéshez.
A szakember szerint meg kell találni az egyensúlyt az általános értelemben vett biztonság és a szurkolók biztonsága között. Például együtt kell dolgozni a “jó szurkolókkal” és marginalizálni kell azokat, akik nem a foci miatt mennek ki a meccsre, hanem a balhéért. Ezeket a kockázatos személyeket ki kell zárni, el kell tüntetni a stadionokból, ha ugyanis õket kizárják, mások sem lesznek erõszakosak – mondta.
Kitért arra: az Egyesült Királyságban nagyon jól mûködik az a rendszer, hogy a bíróság kizárja – akár 3-10 évre is – a stadionokból a rendbontókat. A tapasztalatok szerint ezeknek az embereknek a 96 százaléka a büntetés letelte után már nem veszélyes a többiekre. A tapasztalatok szerint hatékony, hogy a médiát is felhasználják a legveszélyesebb szurkolók megszégyenítésére, például azzal, hogy a helyi újságban megjelentetik a fotójukat.
A kluboknak véleménye szerint a stadionok infrastruktúrájának fejlesztésében van szerepe, és hatékony az a rendszer is, hogy a stadionnak külön biztonsági felelõse van, és mindenki – a klub, a rendõrség, a helyi segítõk – szerepet vállal a meccs lebonyolításában. Bár – jegyezte meg – az esetek 45 százalékában nincs rendõr a mérkõzéseken.
A konferenciát a Kriminálexpo 2010. keretében, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezte az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Labdarúgás-Magyarország-futballhuliganizmus
Kriminálexpo – Grosse Lefert: kiemelt szerepe van a mérkõzések elõkészítésének
Budapest, 2010. november 25., csütörtök (MTI) – A futballhuliganizmus megelõzésében kiemelt szerepe van a mérkõzések elõkészítésének, a rendõrség, a klub, és a szurkolói szervezetek együttmûködésének – mondta Hendrik Grosse Lefert, a németországi Nemzeti Futball Információs Pont helyettes vezetõje a futballhuliganizmusról rendezett nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.
Hendrik Grosse Lefert arról beszélt, a 82 millió lakosú Németországban 6,5 millió tagja van a német futballszövetségnek, hetente 60-80 ezer meccset rendeznek. 17,5 millió nézõ van az elsõ- és másodosztály meccsein évente, ezeken évente 9 ezer megelõzõ intézkedést, letartóztatást foganatosítanak és 6 ezer bûnügyi jelentés születik ezeken a meccseken.
Kiemelte: Németországban a futballrendészet egyik legfontosabb része az információgyûjtés, kockázatelemzés, hogy hány rendõrt kell bevetni egy-egy meccsre, úgy, hogy kerítések és lezárások nélkül biztosítani lehessen a barátságos atmoszférát.
A rendõrségen ezért egy úgynevezett “klublátogató” osztály létezik, amely ezt a felderítést végzi: összeállítják a klubokról az információs csomagot a meccs elõtt, elemzik a szurkolók viselkedését, meghatározzák, hány “bajkeverõ” van a szurkolók között. A meccs után pedig meccsértékelõ jelentésben értékelik az elõzetesen beszerzett információk mennyiségét és minõségét, és feltárják a meccs lebonyolításának esetleges problémáit és azok okait.
Mint mondta, igazságosan, de határozottan kell fellépni azok ellen, akik kockázatot jelentenek a többi szurkolóra és el kell választani õket azoktól, akik nem jelentenek kockázatot. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a bajkeverõk azonosíthatóak legyenek.
Németországban ezért létrehoztak egy adatbázist, amelyben nyilvántartják az erõszakos szurkolókat. Nemcsak a már bûntettet elkövetõk szerepelnek az adatbázisban, hanem olyanok is, akik nem követtek el bûncselekményt, de ott vannak az elkövetõi csoportok körül és figyelemmel tudják követni, hogy nem válik-e maga is elkövetõvé – mondta.
Hozzátette: jelenleg 15.500 akta van az adatbázisban 12 ezer személyrõl, sõt 2005 óta a stadionokból kitiltások is szerepelnek az adatbázisban, ebbõl jelenleg 2.500 van érvényben.
A szakértõ jó megoldásnak nevezte a figyelmeztetés rendszerét, azaz, hogy a bajkeverõket figyelmeztetésben részesíthetik, és hogy városokból, városrészekbõl tilthatják ki, de jól mûködik a “megelõzõ õrizet” rendszere is.
Hangsúlyozta: nagyon fontos a mérkõzések elõkészítése, a rendõrség, a klub, a szurkolói szervezetek együttmûködése. A szervezõk felelõsségét firtatva kiemelte a stadionbeléptetõ rendszerek fontosságát, azt, hogy a szervezõk gondoskodjanak arról, a stadionok ne legyenek túlzsúfoltak.
Németországban a biztonsági szolgálat kíséri a kockázatot jelentõ szurkolókat, sõt az is elõfordul, hogy a vendégklub elhozza a saját felügyelõit is a meccsre.
Kenny Scott, az európai szövetség (UEFA) biztonsági szakértõje arról beszélt, az UEFA célja, hogy biztonságos, kellemes környezetben szurkolhassanak az érdeklõdõk, a garázdákkal szemben pedig arányosan lépjenek fel. Úgy fogalmazott: integrált irányítást szeretnének látni, amelyben a rendõrök, segítõk, stadionmenedzserek, klubok vesznek részt.
Kiemelte: az UEFA a szurkolók biztonságát elõbbre valónak tartja az általános biztonságnál, a nézõk biztonságának és jólétének kell az alapnak lennie, és ennek része az általános biztonság. Az UEFA ezért támogatja, hogy mindig legyenek rendõrök a stadionokban.
Az UEFA kiemeltnek tartja a stadionokban nyújtott szolgáltatások minõségét, illetve ezek javítását, ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a biztonság és a szolgáltatás között – tette hozzá. Kifejtette: ha egy stadionban “magánhadsereg” fogadja a szurkolókat, az inkább riasztó, mint megnyugtató.
A konferenciát a Kriminálexpo 2010. keretében, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezte az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Labdarúgás-Magyarország-futballhuliganizmus
Kriminálexpo – Falvay Zsolt: nem szerencsés a büntetõjogi felelõsségrevonás a stadionokban
Budapest, 2010. november 25., csütörtök (MTI) – Nem szerencsés, ha a büntetõjogi felelõsségre vonás a stadionban történik, és nehéz helyzetben vannak, akik a mostani magyar jogrendszerbe próbálják ezt a speciális bíróság elé állítást bevezetni – mondta Falvay Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetõje a futballhuliganizmusról rendezett nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.
A konferenciát a Kriminálexpo 2010. keretében, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezte az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Falvay Zsolt elõadása bevezetõjében kitért arra: tudomása szerint a klubok nem vezethetnek nyilvántartást a kitiltottakról, akik így bármikor jegyet vásárolhatnak, és csak akkor derül ki, hogy el vannak tiltva, ha újabb rendbontás miatt rendõri intézkedésre kerül sor velük szemben.
Az ügyészség képviselõje problémának nevezte, hogy a rendõri fellépés tûrésküszöbe mérkõzésenként és településenként eltérõ, úgy fogalmazott, nem megengedhetõ, hogy egyes meccseken nem intézkednek a garázdákkal szemben, míg egy másik meccsen alap nélkül, a kollektív felelõsségre hivatkozva az összes vendégszurkolót kivezetik.
A jogszabályi héttér kisebb-nagyobb korrekciók mellett alkalmas a futballhuliganizmus visszaszorítására – jelentette ki. Mint mondta, a büntetõ törvénykönyvben létezik a rendbontás vétsége, amelyet a kommentár szerint kifejezetten a futballhuliganizmus elleni fellépés igénye hívott életre.
A jogszabály 2001. januárjában lépett hatályba, azóta évenként változó számú, 9-18 ügyben jártak el ilyen bûncselekmény miatt a rendbontókkal szemben, vagyis elenyészõen kevés volt az ilyen ügyek száma – mondta.
A felmerült elképzelésekkel kapcsolatban azt mondta, az arcfelismerõ kamerarendszer kiépítésére a kluboknak nincs forrásuk, ráadásul 2006 õszén a Budapesti Rendõr-fõkapitányság sokszor próbálta úgy beazonosítani az elkövetõket, hogy a helyszínen rögzített felvételeket összevetették a nyilvántartásokban lévõ fényképekkel, és egyezõség esetén feljelentést tettek, azonban több esetben tévedtek.
Azzal a megoldási javaslattal kapcsolatban, hogy a stadionokba “települt” ügyészek, bírók “azon melegében” hozhassák meg döntésüket – ez a bíróság elé állítás egyik speciális módja lenne – kifejtette: a hatályos jogszabályok alapján nemcsak ügyésznek és bírónak, hanem védõnek is részt kell vennie a tárgyaláson, kérdés, hogy ez hogyan biztosítható ezekben az esetekben.
A terheltnek joga van megismerni a bizonyítékokat, de ha nincs iratismertetés, akkor hol szembesülhetne ezekkel? Sérülne az a terhelti alapjog is, amely szerint megfelelõ idõt kell biztosítani a védekezésre felkészülésre – jegyezte meg.
Mint mondta, a stadionokban történõ speciális bíróság elé állítási eljárásban nem jöhet szóba sem a beismerõ vallomás, sem a tanúvallomás, a videófelvétel pedig csak akkor lehet perdöntõ, ha az elkövetõ egyértelmûen beazonosítható.
Emellett – mondta – a felvétel kizárólag a garázdaság bizonyítására alkalmas, de nem alkalmas a hivatalos személy elleni erõszak bizonyítására, hiszen nem minden esetben látszik, hogy valóban rendõr ellen irányult-e a támadás. Ráadásul nem alkalmas arra sem, hogy helyben döntsenek arról, a terhelt elkövette-e a rongálást is, ugyanis ennek megállapításának feltétele a kárösszeg ismerete.
Mint mondta, meglátása szerint a hivatalos személy elleni erõszakhoz hasonlóan a garázdaság elõkészületét is büntetni kellene, ehhez azonban jogszabályt kellene módosítani. Így akár titkosszolgálati eszközökkel is, de már az elõkészületi szakaszban meg lehetne akadályozni azokat, akik rendbontásban állapodtak meg társaikkal – mondta.
Az ügyész felvetette: ha kitiltást lehet alkalmazni azokkal szemben, akik a stadionokban garázdálkodtak, akkor ki kellene tiltani azokat is, akik a stadionokban rendõrt vernek.
A kitiltás lehetne az a fontos eszköz, amely talán megfelelõ visszatartó erõt jelentene ezeknek az embereknek: a néhány hónapos szabadságvesztést könnyebben leülik, de ha három évre eltiltják a mérkõzések látogatásáról, az visszatartja õket.
Sõt – mint mondta – azt is be lehetne vezetni, hogy a kitiltott személyek a mérkõzések kezdetének idõpontjában kötelesek jelentkezni a rendõrségen, ezzel megakadályozható lenne az, hogy “belógjanak”.
(mlsz.hu)