Lakat Károly

Személyes adatok

Születési dátum 1920. november 27.

Születési hely Gyõr, Magyarország

Halálozási dátum 1988. december 3. (68 évesen)

Halálozási hely Budapest, Magyarország

Becenév Tanár úr

Poszt fedezet

Profi klubok
Idõszak Klub Mérk. (gól)*

1938–1941  Gyõri AC 

1941–1943  Szegedi AK 

1943–1952  Ferencvárosi TC [1] 228 (4)


Válogatottság

1945–1950  Magyarország 13 (0)


Edzõség

Idõszak Klub

1954–?  Gödöllõi Dózsa

?–?  Vörös Meteor

1956–1957  Szegedi Haladás

1957–1962  Tatabányai Bányász

1959–1960  Magyarország, olimpiai, pályaedzõ

1963–1972  Magyarország, olimpiai

1965–1966  MTK

1967–1969  Ferencvárosi TC

1970–1974  Tatabányai Bányász

1974–1976  Bp. Honvéd SE

1977–1978  Salgótarjáni BTC

1979–1980  Magyarország

1980–1982  Tatabányai Bányász

1982–1983  Volán SC

1983–1984  Debreceni MVSC

1985  Tatabányai Bányász

 

Díjak, elismerések

az FTC örökös tagja (1974)


Lakat Károly dr. (Gyõr, 1920. november 27. – Budapest, 1988. december 3.) válogatott labdarúgó, mesteredzõ. 1963 és 1972 között az olimpia válogatott szövetségi kapitányaként két arany- és egy ezüstérem volt a csapat eredménye. Több magyar csapat vezetõedzõje 1957 és 1985 között. Összesen 625 bajnoki mérkõzésen ült a kispadon, ami 2008. szeptember 19-ig magyar rekord volt. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Ferencváros

1943 augusztusában mutatkozott be a Ferencváros elsõ csapatában. A következõ idényben magyar kupagyõztes lett a csapattal, a bajnokságban pedig a második helyen végeztek. A II. világháború utáni elsõ bajnokságban szintén másodikak lettek. Két bajnoki érem nélküli idény után 1947-1948-ban harmadikok, a következõ idényben bajnokok, majd másodikak lettek a bajnokságban. Az 1948-1949-es bajnokcsapat tagjainak jelentõs részét kényszerrel átigazolták Újpestre (Deák, Henni) és a Kispestbõl alakult Bp. Honvédhoz (Budai, Kocsis). 1952-ben az akkor Bp. Kinizsi néven szereplõ Ferencvárosban fejezte be az aktív labdarúgást. Összesen 302 mérkõzésen szerepelt a Fradiban (228 bajnoki, 47 nemzetkõzi, 27 hazai díjmérkõzés) és 6 gólt szerzett (4 bajnoki, 2 egyéb).


Válogatottban

1945 és 1950 között 13 alkalommal szerepelt a válogatottban.


Edzõként

1956-ban a szegedi Haladásnál kezdte edzõ pályafutását, ahol egészen 1957 tavaszáig dolgozott.1957 tavasztól 1963 tavaszáig Tatabányán tevékenykedett. Eközben 1959 és 1960 között az olimpiai válogatott pályaedzõje volt, amely a római olimpián bronzérmet szerzett. 1963-ban az olimpia válogatott szövetségi kapitánya lett. Két olimpián keresztül állt a csapat élén. 1964-ben, Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban is a válogatott aranyérmes lett.

Az 1965-ös és 1966-os bajnoki idényben az MTK vezetõedzõje volt. 1967-tõl 1969-ig három idényen át a Ferencváros dolgozott, ahol két bajnokság, majd egy bronzérem volt a mérlege. Az 1967-1968-as Vásárvárosok kupájának a döntõjéig vezette a csapatot, ahol végül mindössze egy góllal maradtak alul az angol Leeds United-del szemben. A következõ idényben, a BEK-ben indult volna az ereje teljében lévõ csapat, de a politika közbe szólt, mert a Varsói Szerzõdés országainak csehszlovákiai bevonulása miatt a magyar csapatokat visszaléptették az európai kupaküzdelmektõl.
1970 és 1974 között a Tatabányai Bányász trénere volt. 1972-ben az MNK döntõig vezette a csapatot, majd sorozatban kétszer nyerték meg a Közép-európai kupát. 1974 és 1976 között a Honvéd vezetõedzõje lett, 1977-tõl egy idényen át a Salgótarjáni BTC-nél dolgozott.

1979-ben ismét az olimpiai válogatott szövetségi kapitánya lett. Csapatát, az akkor fénykorát élõ Diósgyõri VTK-ra építette. A hazai mérkõzések a diósgyõri stadionban kerültek megrendezésre. Az elõselejtezõn 1979. áprilisában, idegenben kikaptunk Romániától 2-0-ra, de a diósgyõri pályán sikerült a fordítás és a 3-0-s gyõzelem a magyar csapat továbbjutását jelentette. A magyar csapat ezt követõen Csehszlovákiával és Lengyelországgal került egy csoportba. Az elsõ csoportmérkõzésen, Lengyelország ellen Wroclawban 1-0-s vereséget szenvedett a csapat. Az ezt követõ két hazai mérkõzésen kiválóan játszva gyõzõtt: Lengyelország, 2-0, Csehszlovákia 3-0. A csapat mérlege 5 mérkõzésen: 3 gyõzelem és 2 vereség, 8 rúgott gól, és 3 kapott gól. Hazai pályán veretlen maradt a csapat, még gólt sem kapott, de idegenben épp ellenkezõleg gólképtelen volt és kétszer kikapott. 1980. április 13-án ezek után került sor Prágában a mindent eldöntõ Csehszlovákia elleni mérkõzésre, ahol a 3-2-es vereség a házigazdák továbbjutását jelentette, akik Moszkvában az olimpiai aranyérmet is megszerezték. 1979-ben Kovács Ferenc lemondása után 6 mérkõzésen át a válogatott szövetségi kapitánya is lett 1980-ig.
1980 és 1985 között a Tatabánya, a Volán, a Debrecen, majd ismét a Tatabánya vezetõedzõje volt, ahol 65 évesen befejezte edzõi pályafutását.
Összesen 625 bajnoki mérkõzésen ült a kispadon, ezzel második az örökranglistán. (2008. szeptember 19-ig az elsõ volt)

 

Sikerei, díjai

Játékosként

Ferencváros

Magyar bajnokság
bajnok: 1948-1949
2.: 1943-1944, 1945, 1949-1950
3.: 1947-1948
Magyar kupa (MNK)
gyõztes: 1944
az FTC örökös tagja: 1974

 

Edzõként

mesteredzõ

Ferencváros

Magyar bajnokság:
bajnok: 1967, 1968
3.: 1969
Vásárvárosok kupája (VVK)
döntõs: 1967-1968

Tatabányai Bányász
Magyar kupa (MNK)
döntõs: 1971-1972
Közép-európai Kupa
gyõztes: 1972-1973, 1973-1974

olimpiai válogatott
Olimpia
Aranyérem: 1964, Tokió, 1968, Mexikóváros

 

Személyes rekordok

összesen 625 magyar bajnoki mérkõzés edzõként – az örök ranglistán a második.


Statisztika

Mérkõzései a válogatottban

        Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény

1. 1945. augusztus 19. Budapest  Ausztria 2 – 0 barátságos 
2. 1945. augusztus 20. Budapest  Ausztria 5 – 2 barátságos 
3. 1945. szeptember 30. Budapest  Románia 7 – 2 barátságos 
4. 1946. április 14. Bécs  Ausztria 2 – 3 barátságos 
5. 1946. október 6. Budapest  Ausztria 2 – 0 barátságos 
6. 1946. október 31. Esch-sur-Alzette  Luxemburg 7 – 2 barátságos 
7. 1947. május 4. Budapest  Ausztria 5 – 2 barátságos 
8. 1949. május 8. Újpest  Ausztria 6 – 1 Európa-kupa 
9. 1949. június 12. Újpest  Olaszország 1 – 1 Európa-kupa 
10. 1949. június 19. Stockholm  Svédország 2 – 2 barátságos 
11. 1949. július 10. Debrecen  Lengyelország 8 – 2 barátságos 
12. 1950. október 29. Budapest  Ausztria 4 – 3 barátságos 
13. 1950. november 12. Szófia  Bulgária 1 – 1 barátságos  46′
Mérkõzései szövetségi kapitányként [szerkesztés]


Elsõ idõszak (olimpiai csapat)
# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
  1963. május 4. Budapest  Svédország 4 – 0 olimpiai selejtezõ 
  1963. december 3. Dakar  Szenegál 8 – 3 barátságos (olimpiai) 
  1963. december 5. Abidjan  Elefántcsontpart 4 – 1 barátságos (olimpiai) 
  1963. december 8. Lomé  Togo 3 – 2 barátságos (olimpiai) 
  1963. december 15. Accra  Ghána 2 – 1 barátságos (olimpiai) 
  1963. december 26. Algír  Algéria 3 – 0 barátságos (olimpiai) 
  1964. április 15. Göteborg  Svédország 2 – 2 olimpiai selejtezõ 
  1964. április 29. Palma de Mallorca  Spanyolország 2 – 1 olimpiai selejtezõ 
  1964. május 6. Budapest  Spanyolország 3 – 0 olimpiai selejtezõ 
  1964. október 11. Tokió (JPN)  Marokkó 6 – 0 olimpiai B csoport 
  1964. október 15. Tokió (JPN)  Jugoszlávia 6 – 5 olimpiai B csoport 
  1964. október 18. Jokohama (JPN)  Románia 2 – 0 olimpiai negyeddöntõ 
  1964. október 20. Tokió (JPN)  Egyiptom 6 – 0 olimpiai elõdöntõ 
  1964. október 23. Tokió (JPN)  Csehszlovákia 2 – 1 olimpiai döntõ 
  1968. október 13. Guadalajara (MEX)  Salvador 4 – 0 olimpiai C csoport 
  1968. október 15. Guadalajara (MEX)  Ghána 2 – 2 olimpiai C csoport 
  1968. október 17. Guadalajara (MEX)  Izrael 2 – 0 olimpiai C csoport 
  1968. október 20. Guadalajara (MEX)  Guatemala 1 – 0 olimpiai negyeddöntõ 
  1968. október 22. Mexikóváros (MEX)  Japán 5 – 0 olimpiai elõdöntõ 
  1968. október 26. Mexikóváros (MEX)  Bulgária 4 – 1 olimpiai döntõ 

 

Második idõszak
# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
  1979. április 18. Piteºti  Románia 0 – 2 olimpiai selejtezõ 
  1979. május 30. Miskolc-Diósgyõr  Románia 3 – 0 olimpiai selejtezõ 
1. 1979. szeptember 12. Nyíregyháza  Csehszlovákia 2 – 1 barátságos 
2. 1979. szeptember 26. Bécs  Ausztria 1 – 3 barátságos 
3. 1979. október 17. Debrecen  Finnország 3 – 1 Eb-selejtezõ 
4. 1979. október 26. Budapest  Egyesült Államok 0 – 2 barátságos 
  1979. október 31. Wroc³aw  Lengyelország 0 – 1 olimpiai selejtezõ 
  1979. november 14. Miskolc-Diósgyõr  Lengyelország 2 – 0 olimpiai selejtezõ 
  1979. november 24. Miskolc-Diósgyõr  Csehszlovákia 3 – 0 olimpiai selejtezõ 
5. 1980. március 26. Budapest  Lengyelország 2 – 1 barátságos 
  1980. április 13. Prága  Csehszlovákia 2 – 3 olimpiai selejtezõ 
6. 1980. április 30. Kassa  Csehszlovákia 0 – 1 barátságos 

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Lakat_K%C3%A1roly)