Lakat Károly
Személyes adatok
Születési dátum 1920. november 27.
Születési hely Gyõr, Magyarország
Halálozási dátum 1988. december 3. (68 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Becenév Tanár úr
Poszt fedezet
Profi klubok
Idõszak Klub Mérk. (gól)*
19381941 Gyõri AC
19411943 Szegedi AK
19431952 Ferencvárosi TC [1] 228 (4)
Válogatottság
19451950 Magyarország 13 (0)
Edzõség
Idõszak Klub
1954? Gödöllõi Dózsa
?? Vörös Meteor
19561957 Szegedi Haladás
19571962 Tatabányai Bányász
19591960 Magyarország, olimpiai, pályaedzõ
19631972 Magyarország, olimpiai
19651966 MTK
19671969 Ferencvárosi TC
19701974 Tatabányai Bányász
19741976 Bp. Honvéd SE
19771978 Salgótarjáni BTC
19791980 Magyarország
19801982 Tatabányai Bányász
19821983 Volán SC
19831984 Debreceni MVSC
1985 Tatabányai Bányász
Díjak, elismerések
az FTC örökös tagja (1974)
Lakat Károly dr. (Gyõr, 1920. november 27. Budapest, 1988. december 3.) válogatott labdarúgó, mesteredzõ. 1963 és 1972 között az olimpia válogatott szövetségi kapitányaként két arany- és egy ezüstérem volt a csapat eredménye. Több magyar csapat vezetõedzõje 1957 és 1985 között. Összesen 625 bajnoki mérkõzésen ült a kispadon, ami 2008. szeptember 19-ig magyar rekord volt. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.
Ferencváros
1943 augusztusában mutatkozott be a Ferencváros elsõ csapatában. A következõ idényben magyar kupagyõztes lett a csapattal, a bajnokságban pedig a második helyen végeztek. A II. világháború utáni elsõ bajnokságban szintén másodikak lettek. Két bajnoki érem nélküli idény után 1947-1948-ban harmadikok, a következõ idényben bajnokok, majd másodikak lettek a bajnokságban. Az 1948-1949-es bajnokcsapat tagjainak jelentõs részét kényszerrel átigazolták Újpestre (Deák, Henni) és a Kispestbõl alakult Bp. Honvédhoz (Budai, Kocsis). 1952-ben az akkor Bp. Kinizsi néven szereplõ Ferencvárosban fejezte be az aktív labdarúgást. Összesen 302 mérkõzésen szerepelt a Fradiban (228 bajnoki, 47 nemzetkõzi, 27 hazai díjmérkõzés) és 6 gólt szerzett (4 bajnoki, 2 egyéb).
Válogatottban
1945 és 1950 között 13 alkalommal szerepelt a válogatottban.
Edzõként
1956-ban a szegedi Haladásnál kezdte edzõ pályafutását, ahol egészen 1957 tavaszáig dolgozott.1957 tavasztól 1963 tavaszáig Tatabányán tevékenykedett. Eközben 1959 és 1960 között az olimpiai válogatott pályaedzõje volt, amely a római olimpián bronzérmet szerzett. 1963-ban az olimpia válogatott szövetségi kapitánya lett. Két olimpián keresztül állt a csapat élén. 1964-ben, Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban is a válogatott aranyérmes lett.
Az 1965-ös és 1966-os bajnoki idényben az MTK vezetõedzõje volt. 1967-tõl 1969-ig három idényen át a Ferencváros dolgozott, ahol két bajnokság, majd egy bronzérem volt a mérlege. Az 1967-1968-as Vásárvárosok kupájának a döntõjéig vezette a csapatot, ahol végül mindössze egy góllal maradtak alul az angol Leeds United-del szemben. A következõ idényben, a BEK-ben indult volna az ereje teljében lévõ csapat, de a politika közbe szólt, mert a Varsói Szerzõdés országainak csehszlovákiai bevonulása miatt a magyar csapatokat visszaléptették az európai kupaküzdelmektõl.
1970 és 1974 között a Tatabányai Bányász trénere volt. 1972-ben az MNK döntõig vezette a csapatot, majd sorozatban kétszer nyerték meg a Közép-európai kupát. 1974 és 1976 között a Honvéd vezetõedzõje lett, 1977-tõl egy idényen át a Salgótarjáni BTC-nél dolgozott.
1979-ben ismét az olimpiai válogatott szövetségi kapitánya lett. Csapatát, az akkor fénykorát élõ Diósgyõri VTK-ra építette. A hazai mérkõzések a diósgyõri stadionban kerültek megrendezésre. Az elõselejtezõn 1979. áprilisában, idegenben kikaptunk Romániától 2-0-ra, de a diósgyõri pályán sikerült a fordítás és a 3-0-s gyõzelem a magyar csapat továbbjutását jelentette. A magyar csapat ezt követõen Csehszlovákiával és Lengyelországgal került egy csoportba. Az elsõ csoportmérkõzésen, Lengyelország ellen Wroclawban 1-0-s vereséget szenvedett a csapat. Az ezt követõ két hazai mérkõzésen kiválóan játszva gyõzõtt: Lengyelország, 2-0, Csehszlovákia 3-0. A csapat mérlege 5 mérkõzésen: 3 gyõzelem és 2 vereség, 8 rúgott gól, és 3 kapott gól. Hazai pályán veretlen maradt a csapat, még gólt sem kapott, de idegenben épp ellenkezõleg gólképtelen volt és kétszer kikapott. 1980. április 13-án ezek után került sor Prágában a mindent eldöntõ Csehszlovákia elleni mérkõzésre, ahol a 3-2-es vereség a házigazdák továbbjutását jelentette, akik Moszkvában az olimpiai aranyérmet is megszerezték. 1979-ben Kovács Ferenc lemondása után 6 mérkõzésen át a válogatott szövetségi kapitánya is lett 1980-ig.
1980 és 1985 között a Tatabánya, a Volán, a Debrecen, majd ismét a Tatabánya vezetõedzõje volt, ahol 65 évesen befejezte edzõi pályafutását.
Összesen 625 bajnoki mérkõzésen ült a kispadon, ezzel második az örökranglistán. (2008. szeptember 19-ig az elsõ volt)
Sikerei, díjai
Játékosként
Ferencváros
Magyar bajnokság
bajnok: 1948-1949
2.: 1943-1944, 1945, 1949-1950
3.: 1947-1948
Magyar kupa (MNK)
gyõztes: 1944
az FTC örökös tagja: 1974
Edzõként
mesteredzõ
Ferencváros
Magyar bajnokság:
bajnok: 1967, 1968
3.: 1969
Vásárvárosok kupája (VVK)
döntõs: 1967-1968
Tatabányai Bányász
Magyar kupa (MNK)
döntõs: 1971-1972
Közép-európai Kupa
gyõztes: 1972-1973, 1973-1974
olimpiai válogatott
Olimpia
Aranyérem: 1964, Tokió, 1968, Mexikóváros
Személyes rekordok
összesen 625 magyar bajnoki mérkõzés edzõként – az örök ranglistán a második.
Statisztika
Mérkõzései a válogatottban
Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1945. augusztus 19. Budapest Ausztria 2 0 barátságos
2. 1945. augusztus 20. Budapest Ausztria 5 2 barátságos
3. 1945. szeptember 30. Budapest Románia 7 2 barátságos
4. 1946. április 14. Bécs Ausztria 2 3 barátságos
5. 1946. október 6. Budapest Ausztria 2 0 barátságos
6. 1946. október 31. Esch-sur-Alzette Luxemburg 7 2 barátságos
7. 1947. május 4. Budapest Ausztria 5 2 barátságos
8. 1949. május 8. Újpest Ausztria 6 1 Európa-kupa
9. 1949. június 12. Újpest Olaszország 1 1 Európa-kupa
10. 1949. június 19. Stockholm Svédország 2 2 barátságos
11. 1949. július 10. Debrecen Lengyelország 8 2 barátságos
12. 1950. október 29. Budapest Ausztria 4 3 barátságos
13. 1950. november 12. Szófia Bulgária 1 1 barátságos 46′
Mérkõzései szövetségi kapitányként [szerkesztés]
Elsõ idõszak (olimpiai csapat)
# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1963. május 4. Budapest Svédország 4 0 olimpiai selejtezõ
1963. december 3. Dakar Szenegál 8 3 barátságos (olimpiai)
1963. december 5. Abidjan Elefántcsontpart 4 1 barátságos (olimpiai)
1963. december 8. Lomé Togo 3 2 barátságos (olimpiai)
1963. december 15. Accra Ghána 2 1 barátságos (olimpiai)
1963. december 26. Algír Algéria 3 0 barátságos (olimpiai)
1964. április 15. Göteborg Svédország 2 2 olimpiai selejtezõ
1964. április 29. Palma de Mallorca Spanyolország 2 1 olimpiai selejtezõ
1964. május 6. Budapest Spanyolország 3 0 olimpiai selejtezõ
1964. október 11. Tokió (JPN) Marokkó 6 0 olimpiai B csoport
1964. október 15. Tokió (JPN) Jugoszlávia 6 5 olimpiai B csoport
1964. október 18. Jokohama (JPN) Románia 2 0 olimpiai negyeddöntõ
1964. október 20. Tokió (JPN) Egyiptom 6 0 olimpiai elõdöntõ
1964. október 23. Tokió (JPN) Csehszlovákia 2 1 olimpiai döntõ
1968. október 13. Guadalajara (MEX) Salvador 4 0 olimpiai C csoport
1968. október 15. Guadalajara (MEX) Ghána 2 2 olimpiai C csoport
1968. október 17. Guadalajara (MEX) Izrael 2 0 olimpiai C csoport
1968. október 20. Guadalajara (MEX) Guatemala 1 0 olimpiai negyeddöntõ
1968. október 22. Mexikóváros (MEX) Japán 5 0 olimpiai elõdöntõ
1968. október 26. Mexikóváros (MEX) Bulgária 4 1 olimpiai döntõ
Második idõszak
# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1979. április 18. Piteºti Románia 0 2 olimpiai selejtezõ
1979. május 30. Miskolc-Diósgyõr Románia 3 0 olimpiai selejtezõ
1. 1979. szeptember 12. Nyíregyháza Csehszlovákia 2 1 barátságos
2. 1979. szeptember 26. Bécs Ausztria 1 3 barátságos
3. 1979. október 17. Debrecen Finnország 3 1 Eb-selejtezõ
4. 1979. október 26. Budapest Egyesült Államok 0 2 barátságos
1979. október 31. Wroc³aw Lengyelország 0 1 olimpiai selejtezõ
1979. november 14. Miskolc-Diósgyõr Lengyelország 2 0 olimpiai selejtezõ
1979. november 24. Miskolc-Diósgyõr Csehszlovákia 3 0 olimpiai selejtezõ
5. 1980. március 26. Budapest Lengyelország 2 1 barátságos
1980. április 13. Prága Csehszlovákia 2 3 olimpiai selejtezõ
6. 1980. április 30. Kassa Csehszlovákia 0 1 barátságos