– Hányan dolgoznak az irodában, és mi a feladatuk?
– Összesen négyen vagyunk, Pajor-Gyulai László, Dinnyés Márton, és Varga Sándor végzi itt a munkáját, jogi ügyekben jelenleg Kósik Tamás és Izsó Ignác van a segítségemre, de nagyon számítok egykori tanárom, korábbi alkotmánybíró Kukorelly István szakmai és emberi segítségére is. Én vagyok az iroda vezetõje, Vági Márton fõtitkár a közvetlen felettesünk – mondta lapunknak Borbély Zoltán. – Az a feladatunk, hogy az MLSZ-hez tartozó összes területet megjelenítsük a kommunikáció terén, a felnõtt A-válogatottól kezdve az utánpótláscsapatokon keresztül a nõi-, illetve a strandlabdarúgókig. Kevesen tudják például, mennyire népszerû a futball a középiskolás lányok körében, nekünk ezzel a területtel is foglalkoznunk kell. Ezenkívül a külsõ és belsõ kommunikáció, és a jogi kérdések véleményezése is hozzánk tartozik. Mi szerkesztjük a szövetség hivatalos honlapját, és napi kapcsolatot tartunk az MLSZ területünkhöz kapcsolódó bizottságaival.

– Mi az MLSZ vezetésének elvárása az irodával szemben?
– Az elvárások egybevágnak a céljainkkal. Azt szeretnénk, ha mindenki tényszerû, hiteles, folyamatos és friss tájékoztatást kapna az MLSZ, így a magyar labdarúgásról.

– Ebbe beletartozik például, hogy nem titkosak az elnökségi ülések idõpontjai, és nyilvánosak a tanácskozások?
– Az idõpontokat közzétesszük, az ülésekrõl is minden olyan információt megadunk, melyek nem sértenek személyiségi jogokat, vagy nem minõsülnek üzleti titoknak, bennfentes információnak. A sajtót technikai okok miatt sem tudjuk az elnökségikre beengedni, a mûködést bénítaná meg a média folyamatos jelenléte, csakúgy mint például a strasbourgi bíróságon, ahol a sajtó fizikai jelenléte is korlátozott.

– Mikor végeznek jó munkát? Ha nem jelenik meg több MLSZ-t bíráló írás?
– Mindenkinek joga van szabadon véleményt nyilvánítani, ha valakinek valami nem tetszik, és ezt leírja, ez bármikor elõfordulhat. A tények elferdítését igyekszünk pontos, korrekt tájékoztatással elkerülni, és amennyiben szándékosan hamis állítások jelennek meg bármely orgánumban, akkor, bár nyilván nem ez az elsõdleges cél, megtesszük a szükséges jogi lépéseket. Korábbi sportújságíróként azt gondolom, tisztában vagyok vele, hogy mi érdekli a szurkolókat, a kollégákat, de ugyanez elmondható a munkatársaimról is, Pajor-Gyulai Laci több mint 25 évig dolgozott sportújságíróként, és Varga Sándor is több sportági filmet készített. Azt gondolom, hogy a sportújságírók többségével baráti a viszonyom, szeretnénk, ha a közvélemény megismerné, és értékelné azt a munkát, ami az MLSZ-ben zajlik. A magyar futballnak rengeteg értéke van, melyeket még nem fedeztünk fel. Személyesen láttam a múlt hétvégén Izraelben, hogy Pisont Istvánt mekkora tisztelet övezi ott a mai napig. Az U16-os válogatott szövetségi edzõjeként volt kint a csapattal, és úton-útfélen megállították a helyiek, buszsofõrök dudáltak rá, a mai napig nem felejtették el, milyen remek teljesítményt nyújtott, amikor kint játszott. Ez is a feladatunk, hogy ezeket az értékeket megismertessük a nyilvánossággal.

– Attól azonban, hogy egymás vállát veregetjük, mindent dicsérünk, nem oldódnak meg a napi problémák, nem lesz több nézõ a lelátókon, és nem lesz jobb a magyar futball.
– Ebben egyetértünk, mi sem akarjuk elhallgatni a gondokat, csak nem mindegy, hogyan közelítünk hozzájuk. A futballhuliganizmust például kezelni kell. Nem a szurkolók elriasztása a cél, hanem markáns fellépés a rendbontókkal szemben. Az ultra csoportokra is szükség lehet, amíg jó hangulatot teremtenek, és nem lépik át a törvény szabta határokat. Ezt a témát meg lehet jeleníteni úgy, hogy olajat öntünk a tûzre, de úgy is, hogy elkezdjük oltani a lángokat. Nekem a második változat a szimpatikusabb.

(nepszava.hu)