Száztíz esztendõvel ezelõtt, 1901. január 19-én Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Fõherceg Szálló különtermében tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. A magyar labdarúgás õskorszakában, a 19. század végén az egyesületek között gyakoriak voltak a heves viták, elsõsorban azért, mert a játékosok kedvükre váltogatták a csapatokat. A szabályok betartásához, valamint a viták eldöntéséhez szükség volt egy irányító, ellenõrzõ szervezetre, ezért az FTC kezdeményezésére 1900. december 22-én döntés született a labdarúgó-szövetség megalakításáról.
Az MLSZ január 19-i alakuló közgyûlésen tizenhárom egyesület és a Millenáris-pályát kezelõ Budapesti Versenypálya Bizottság képviseltette magát. Az alapító egyesületek a következõk voltak: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, “33” FC, MAC, MFC, MUE, Mûegyetemi FC, Postás és az FTC. Az elnöki tisztséget az egyesületi képviselõk Iszer Károlynak, a magyar labdarúgás “atyjának” ajánlották fel, õ azonban elhárította a felkérést, így Jász Gézát (MFC) választották meg az MLSZ elsõ elnökének.
Az MLSZ megalakulásának éve ma már a felejtés ködébe vész, ezért érdekességképpen érdemes feleleveníteni, mi minden történt 1901-ben. Magyarországon ebben az évben mutatták be az elsõ némafilmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében elkészült Tánc címû alkotást. Megjelent Gárdonyi Géza Egri csillagok címû regénye, valamint Schulek Frigyes tervei alapján a Budai Várban megkezdték a Halászbástya építését. A német Daimler cég bemutatta új autómodelljét Nizzában, melyet a megrendelõ lányáról Mercedesnek neveztek el. Ebben az évben halt meg Giuseppe Verdi, olasz zeneszerzõ, és született meg Louis Armstrong, a dzsessz királya. New York államban – a világon elsõként – bevezették az autók rendszámozását, kiosztották az elsõ Nobel-díjat, és halála után 11 évvel “befutott” Vincent van Gogh, holland festõ.
A kezdeti idõkben olyan sportolók népszerûsítették az új sportágat, akik más, akkoriban hagyományosnak tekintett versenyszámokban már dicsõséget szereztek. Például Magyarország elsõ és második olimpiai bajnoki aranyérmének megszerzõje, az úszó Hajós Alfréd is kergette a bõrt – nem is sikertelenül. Hajós Alfréd késõbb játékosként és szövetségi kapitányként is szerepet vállalt a magyar válogatottban.
Az 1901. február 4-én tartott nyitó tanácsülésen kiírták az elsõ labdarúgó bajnokságot és elfogadták annak szabályzatát. Az elsõ bajnoki mérkõzést a Budapesti Torna Club (BTC) 4:0-ra nyerte meg a Budapesti SC ellen, a BTC késõbb az elsõ bajnoki címet is megszerezte.
A magyar válogatott elsõ hivatalos mérkõzését 1902. október 12-én Ausztria ellen játszotta Bécsben. Azon a mérkõzésen még nem sikerült megszerezni elsõ gyõzelmünket (5:0-ra kikaptunk), de az elsõ öt meccsünkbõl négyet megnyertünk, abból háromszor éppen az osztrákok ellen diadalmaskodtunk. 1907-ben az MLSZ a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség önálló tagja lett, 1909-ben pedig elsõ ízben megrendezték a Magyar Kupa küzdelmeit, amelyek az MTK sikerével zárultak.
A válogatott elõször 1934-ben vett részt világbajnokságon, majd négy évvel késõbb elérte eddigi legjobb vb-eredményét, az olasz válogatott mögött a második helyen zárta a világ elsõszámú tornáját. Ezt az eredményt 16 évvel késõbb, Svájcban megismételtük, az emlékezetes berni döntõben 2:0-ás vezetésrõl 3:2-re elveszítettük a németek elleni mérkõzést.
Válogatottunk leghíresebb és legdicsõségesebb meccsét 1953. november 25-én vívta, a zseniális Puskás Ferenc vezette magyar Aranycsapat az évszázad mérkõzésén a londoni Wembley stadionban 6:3-ra legyõzte a labdarúgás akkori nagyhatalmát, az otthonában 90 éve veretlen Angliát. A találkozó visszavágóját 1954 májusában rendezték, minden idõk legjobb csapata Budapesten 7:1-re verte az angolokat.
Olimpiai együttesünk három ötkarikás játékokon diadalmaskodott, 1952-ben Helsinkiben, 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban is aranyérmet nyert. Az 1960-as, római olimpián harmadik, az 1972-es, müncheni játékokon második helyezett lett a magyar válogatott.
1959-ben nemzeti együttesünk a France Football címû szaklap elõször kiadott ranglistáján az európai rangsor élén állt, és ezt követõen, egészen az 1970-es évekig a világ élvonalába tartozott, amit több kiemelkedõ eredmény is példáz. Az 1964-es spanyolországi Nemzetek Európa Kupáján bronzérmes lett a válogatott, 1967-ben Albert Flórián – máig egyedüli magyar futballistaként – elnyerte az Aranylabdát, Dunai Antal kétszer egymás után végzett a kontinens legjobb góllövõi között, Ezüstcipõt, majd Bronzcipõt kapott. 1964-ben az MTK KEK-döntõt játszott, 1965-ben a Ferencváros Vásárvárosok kupáját nyert, majd 1968-ban ismét döntõbe jutott, ez utóbbi bravúrt 1969-ben az Újpesti Dózsa ismételte meg. A hetvenes-nyolcvanas években is ünnepelhettünk sikereket: Várady Béla, Fekete László, Fazekas László és Nyilasi Tibor is ezüstcipõs lett, az 1972-es Eb-n negyedik helyen végzett válogatottunk, a Ferencváros 1975-ben KEK-döntõt, a Videoton 1985-ben UEFA-kupa döntõt játszott. Ezután azonban nem történtek meg a szükséges fejlesztések a hazai labdarúgásban, és elmaradtak a jelentõs eredmények is.
1985-ben lejátszotta elsõ nemzetközi mérkõzését a magyar nõi válogatott, a mieink az NSZK elleni 1-0-ás gyõzelemmel mutatkoztak be a nemzetközi porondon. 1986-ban a magyar teremlabdarúgó-válogatott is átesett a tûzkeresztségen, az MLSZ 1991-tõl rendezi meg a kispályás bajnokságot.
A Magyar Labdarúgó Szövetség 2001-ben ünnepelte centenáriumát, a jubileum alkalmából a Népstadion Toronyépülete elõtt felavatták az MLSZ centenáriumi emlékmûvét. A szobrot – mely egy földgömbön csatázó két játékost ábrázol – Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotta. A mû talapzatán a magyar labdarúgó válogatottban szerepelt összes addigi játékos neve látható.
A Magyar Labdarúgó Szövetség a kétezres években több kiemelkedõ eredményt is elért. 2006 októberében ünnepélyesen felavatták a Magyar Labdarúgó Szövetség saját tulajdonú modern székházát, majd 2009 májusában megnyílt az MLSZ világszínvonalú telki edzõcentruma, amely azóta is folyamatosan kivívja hazai és külföldi vendégei elismerését. Magyarország 2010-ben elsõ ízben rendezhetett felnõtt kontinensviadalt, a Budapesten és Debrecenben megtartott futsal Európa-bajnokság megítélése rendkívül kedvezõ volt.
Válogatottunk az utóbbi hónapokban jelentõs javulást ért el a FIFA világranglistáján, a 2011 januárjában közölt rangsorban a 41. helyen áll – ilyen kedvezõ pozícióban legutóbb a kilencvenes évek elején szerepelt a listán.
(Fotók: MLSZ-archívum, 100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség, Sportmúzeum)
(mlsz.hu)