– Nemrég ön lett a megyei igazgatóság elnöke. Milyen szerepe lesz elnökként az amatõr labdarúgásban?

– A magyar kormány és Gyõr kiemelten kezeli a sportot, ezen belül természetesen a labdarúgást – kezdte Bolla Péter. – Az MLSZ új vezetése nemrég új struktúrát hozott létre az amatõr labdarúgásban, központosította az irányítást, amit a megyékben az igazgatóságok látnak el. Gyõr-Moson-Sopron igazgatói székébe, úgy gondolom, a legmegfelelõbb személy került Horváth László személyében. Jó választás volt, szakmailag és emberileg is rátermett a feladatra. Köszönöm az elõzõ vezetés munkáját, rájuk a továbbiakban is számítunk. Az új társadalmi elnökségnek más a szerepe, mint a korábbinak volt. A napi feladatokat az igazgatóság apparátusa látja el, az elnökség úgymond támogatói, segítõi szerepkörben dolgozik majd a labdarúgásért. Az elnököket Csányi Sándor, az MLSZ elnöke jelölte ki. Örülök, hogy ebben a régióban rám gondolt. A fél életemet a labdarúgásban töltöttem, eddig csak kaptam a sportágtól, most ideje vissza is adnom valamit.

 


– Új lett az elnökség is, kik lettek a testület tagjai?

– Megpróbáltam olyan személyeket megnevezni, akik segíteni tudnak a labdarúgásnak, még ha nem is a futballban dolgoznak. Ha igazi segítség kell egy kiscsapatnak, érdemben tudnak – s itt nem elsõsorban az anyagiakra gondolok – támogatást nyújtani. Az elnökség tagjai: Széles Sándor, a megyei kormányhivatal vezetõje, Nagy István, Mosonmagyaróvár polgármestere, Kara Ákos, a megyei közgyûlés alelnöke, Abdai Géza, Sopron alpolgármestere, Családi János, a Csornai SE elnöke, Tóth Péter, Lipót polgármestere, Horváth Ernõ, a Gyirmót tulajdonosa és Turbék István, a Ménfõcsanak elnöke.

 


– Milyen feladatok várnak az elnökségre?

– Az amatõr labdarúgásban az a cél, hogy minél többen futballozzanak, s ne szûnjenek meg csapatok. Fontos az utánpótlásképzés, amiben az iskoláknak lehet hatalmas szerepük. A tömegesítés mellett azonban az is fontos, hogy minõségi képzést kapjanak a fiatalok. Nagy segítség az új MLSZ részérõl a csapatok anyagi támogatása. Az egyesületeknek kilencven százalékkal csökkennek a versenyeztetéssel kapcsolatos költségeik, úgy gondolom, már ez egy nagy elõrelépés a korábbiakhoz képest. A profiknál fontos az akadémiai képzés, de nagy hangsúlyt kell fektetni a még fiatalabb gyerekekre is. Probléma, hogy akiknek a szülei nem tudják vállalni, hogy gyermeküket hozzák-viszik az edzésekre, azok egyszerûen kiesnek a rendszerbõl. Ebben a korosztályban is az iskolákban látom a megoldást. Pálya, terem szinte mindegyik intézményben van és egy-egy szakembert könnyebb odavinni, mint a gyerekeket a klubokhoz utaztatni.

 


– A Rába ETO futsalcsapatának is tiszteletbeli elnöke. Mit gondol, a szakág segítségére lehet a nagypályás labdarúgásnak?

– Nagyon fontos szerepe lehet a futsalnak, hiszen ennek szinte mindenhol megvannak a felté- telei. Szakmai szempontból sem elhanyagolható ez a játék, hiszen nálunk eredményesebb futballnemzetek játékosai is futsallal kezdték a pályafutásukat. A szakág maga óriási lehetõség és ezt kellene felismerniük Magyarországon a szakembereknek. Ha ezt Brazíliában évek óta sikeresen alkalmazzák, miért nem próbáljuk meg mi is? Nem versenyezhetünk milliárdos klubokkal, de van egy jó lehetõség, a futsal, amit ki kellene használni. Spanyolországban, Portugáliában már rájöttek erre, nem szabad késlekedni, mert aztán a többiek ebben is megelõznek bennünket.

 


– A gyõri együttes jelenleg Magyarország legeredményesebb csapata…

– Kellenek a jó példák, ilyen Gyõrben a Rába ETO. A csapat kétszeres bajnok, kupa- és Szuperkupa-gyõztes. Ismét sikeresen szerepelt a Bajnokok Ligájának megfelelõ sorozatban. Bécsben százszázalékos teljesítménnyel lett csoportelsõ és hamarosan a világhírû Barcelona ellen léphet pályára Rigában. Gyõrben nem titkolt cél, hogy a zöld-fehér család minden tagja a legjobb legyen a maga bajnokságában. A kézilabdában és a futsalban ez már sikerült, és azt kívánom, hogy a nagypályás csapat is – fõképp mivel az ETO FC mindig is a szívem csücske volt és marad – hasonlóan sikeres legyen.

 


– Megoszlanak a vélemények, vannak, akik nem nézik jó szemmel a politikusok sportbeli szerepvállalását, valamint nem látják fényesen a labdarúgás és a futsal jövõjét a megyeszékhelyen…

– Ha kap egy új lehetõséget valaki, azt segíteni kell és nem hátráltatni. Közös cél, hogy a labdarúgás legyen sikeres. Ebben nemcsak lehet, kell is, hogy a politika szerepet vállaljon. Ez mindig is így volt, s szeretnénk, hogy – hangsúlyozom, nem jogtalan elõnyökért – akár politikusok, településvezetõk segítségével a labdarúgás elõbbre lépjen. Ha irigykedünk, negatívan állunk a dolgokhoz, az nem visz elõre. A józan és ésszerû kritikára természetesen szükség van, ám amíg még gyakorlatilag el sem kezdõdött az új folyamat, nem elegáns és teljesen felesleges a bírálat.


(kisalfold.hu)