– Már a szezon elõtt megsérült a bokám, de aztán kihúztam az utolsó meccsig – mesélte a 31 esztendõs Mihalecz Péter, aki természetesen a góllövõlista élén várja a jövõ évi folytatást. Most viszont kitisztították az izületemet, jelenleg mankóval járok. Január végére már remélem tökéletesen terhelhetõ lesz.

– Minden bajnoki szünetben összeházasítják néhány elsõ osztályú csapattal.

– Tény, hogy idõnként elsõsorban közeli hozzátartozóimat hívják fel telefonon, hogy mit szólnék én hozzá, ha leigazolnának. Menedzserem nincs, soha nem is volt, ezért választják ezt a formát a klubok. Kipróbálnám magam ismét az elsõ vonalban, de nem minden áron.

– Nyáron már többen is biztosak voltak benne, hogy távozik Ajkáról.

– Úgy döntöttem maradok. Õszinte leszek: próbajátékra hívtak, arra pedig nem szívesen mentem el. Ha valaki kiváncsi rám, Ajkán bármikor megnézhet.

– Minden nap ingázik Ajka és Zalaegerszeg között, ez borzasztó fárasztó lehet.

– Kétségtelen, hogy a végén már nyûgös voltam emiatt. Egyébként Egerszegen járok iskolába, a tanárképzõ egyetemi kiegészítõjét végzem.

– Tartottam edzést gyerekeknek, ami nem egyszerû feladat, de nagyon tetszett. Egyelõre még nem tervezek ennyire elõre, hiszen tavasszal vannak még feladataim a pályán.

– Az elõzõ bajnokságban tizenkilencig jutott.

– Most húsz fölé szeretnék érni. Érdekesség egyébként, hogy korábban a bal és a jobb szélen játszottam, aztán az apukám tett be elõször középsõ csatárnak. Ajkán sem ott kezdtem, végül Csörnyei Zoltán távozása után kerültem ismét vissza. Ezt szeretem jobban, itt közelebb vagyok a kapuhoz.

– Nincs hiányérzete?

– Valahogy a sors iróniája volt, hogy mindig rosszul jöttem ki a fordulópontoknál. Vártam a szerzõdés aláírásával például a felnõtt csapathoz Zalaegerszegen, aztán edzõt cseréltek, az új mester pedig elküldött. Szóval hiába edzettem már 19 évesen a nagyokkal, csak egyetlen szezonom volt a legjobbak között.

– Az idei tizenhárom közül van kedvenc?

– A Veszprémnek szöglet után kapásból rúgtam be, az állítólag szép volt. Az utolsó meccsen a Fradi II. ellen pedig fontos gólt lõttem, hiszen az a három pont nagyon kellett. Remélem hamar meggyógyulok és akkor tavasszal ismét jól szerepelünk az Ajkával, ahol remekül érzem magam.


A Mihalecz családban a labdarúgás állandó téma. Édesapja és bátyja is edzõ, így gyakran beszélnek szakmai kérdésekrõl is. Így lesz ez most az évvégi összejöveteleken is, de más sportágak eseményeit is sûrûn megvitatják. Mihalecz Péternek négy éve barátnõje van és elsõsorban szülei sürgetik idõnként a családalapítást.

(fcajka.hu)