Gyõzelemmel búcsúzott az élvonalbeli bajnokságtól csapatunk. A gyõzelmeket, pontokat, helyezéseket és így a labdarúgásban dolgozók megítélést is jelentõ találatok, az Urbányi István vezetõedzõvel készült záró beszélgetésünkben is fontos szerepet kaptak.
– Rengeteg munkát és energiátfektettünk a téli felkészülésbe és a tulajdonosokkal egyetértésben, szinteteljesen új csapatot építettünk. Hittünk abban, hogy sikerülhet a célunk ésbent marad a csapat az elsõ osztályban. A teljesítmény, az utolsó pillanatigmegvolt a csapatunkban, de sajnos végül ez nem párosult az eredményességgel. Atavaszi szezonunkra is az volt jellemzõ, hogy rosszul jöttünk ki a mérkõzésekfordulópontjaiból. Ezek közül, talán a debreceni vereségünk volt a döntõ, mertott nagyon komoly esélyünk volt a gyõzelemre. A döntõ gólt azonban a hazaicsapat szerezte meg. Volt esélyünk az Újpest és a Ferencváros ellen is, sõtmeggyõzõdésem, hogy a Budapest Honvéd bajnoki címében is óriási szerepetjátszott, az ellenünk szerzett gól a 96. percben. Az ellenfeleink és a szakmaazt többször is elismerte, hogy a Gyirmót FC Gyõr szervezett csapat és elsõosztályú szinten futballozik.
A mai labdarúgás azonbankegyetlenül eredmény centrikus sportág és a Gyirmót FC Gyõr, nem érte le akitûzött célját. Mennyi ebbõl a vezetõedzõ felelõssége?
– Nem lehet és nem is kell tompítania vezetõedzõ felelõsségét, mert vállalni kell a döntéseket és a kompromisszumokatis. Ezen a szinte, az már egy kötelezõ edzõi feladat, hogy legyen egy masszívcsapatjáték, mert az tanítható és nem játékosállomány függõ. Ez nálunk rendbenis volt, de az eredményekhez viszont, meg kell találni azokat a labdarúgókat,akik ezt hozni tudják. Nekünk ez nem sikerült, mert Filkorral, Sallóival,Csikivel igaz erõsebbek lettünk, de az õszi szezonban rúgott három góljuk,azonban kevés volt ahhoz, hogy versenyképesek legyünk. A télen érkezõ Bebeto,Tanchyk és Antonov személyében is megvolt a lehetõség, egy dinamikusabb támadójátékra, de õk sem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket. Ebben a nagyonkiegyensúlyozott bajnokságban pedig, a rúgott góloknak meghatározó szerepevolt.
A Lanzafamék, Eppelek, Gerák ésTorghellék döntik el a mérkõzéseket, szólt a nyilatkozat az egyik bajnokitalálkozónk után. Vitatkozni nem lehet ezzel, de felmentést ad egy csapatank,ha nincsenek ilyen játékosai?
– Nekünk nagyon hiányzott egy olyanjátékos aki, a teljesítményével, a góljaival igazi vezér lehetett volna. Avédekezésünkben, megvoltak a megbízhatóan teljesítõ labdarúgók, hiszen az odaszerzõdtetett külföldiek is beváltak. Tamás Krisztián és Simon Ádám személyébenpedig, tulajdonképpen visszaadtunk a magyar labdarúgásnak két nagyon tehetségesfiatal játékost. Az is egészen biztos, hogy a tavaszi védelmünkkel és a sokszempontból jobb, õszi támadó játékunkkal, több pontot szereztünk volna. Egymeghatározó támadó és annak a góljai azonban mindvégig hiányoztak. A nyáronmég, Eppel Márton leigazolása is szóba került, ami igaz nem azt jelenti, hogynálunk is gólkirály lett volna. Késõbb beszéltünk még Novothny Somáról ésPriskin Tamásról is, de volt egy grúz gólkirály, egy nagyon jó képességû braziltámadó és egy osztrák vonal. Nehéz jó döntéseket hozni az átigazolási piacon,de ha nem tudsz az elsõ körökbõl választani, utána már igazából csakpróbálkozol.
Nem tud és vélhetõen nem is akar,minden klub részt venni teljesen bizonytalan kimenetelû árversenyekben. Amostani bajnokság végeredménye sem ezt igazolja.
– Én elfogadtam, hogy javarészt amásodosztályú bajnokságot megnyerõ játékos kerettel indulunk el az NB I – ben,mert nekem is komoly kihívás volt ez a koncepció. Tisztességesen dolgoztunk ésezzel egy erõs, megbízható csapatot hoztunk létre. Veretlenül estünk ki aMagyar Kupából, pedig rendre a sérülések is rendre a legjobb formában lévõlabdarúgóinkat érték. Egyénileg is sokat fejlõdtek a játékosaink, hiszen többenpiacképes labdarúgók lettek. Apró dolgokon múlott az is, hogy nem sikerült elérnünka célunkat, de mindennek megvannak a tanulságai. Ebben a 12 csapatosbajnokságban, az egész klubnak azt kellett éreznie, hogy NB I – esek vagyunk ésazok is maradunk.
Milyen szerepe lehet a Gyirmót FCGyõr csapatának a következõ bajnokságban, az NB II – es mezõnyben?
– Nagyon megerõsödött a másodosztályúbajnokság, hiszen egyre nagyobb értéke van a feljutásnak és a bent maradásnakis. Pontosan ezért, sokkal több pénz is mozog már az NB II – ben, ahol nem csakaz lesz a meghatározó, hogy mennyi van, hanem az is, hogy mibõl. Nem lesz tehátkönnyû és ezért Gyirmóton is összhangba kell hozni a szakmai és a gazdáságitényezõket. Egy az élvonalból kiesett csapatnak, természetesen nem lehet máscélja mint, hogy a lehetõ leghamarabb visszajusson oda. Ebben viszont nagyonfontos lesz, a játékosok hite, az öltözõi légkör és értelemszerûen a vezetõedzõszemélyisége. Én nagyon sok sikert kívánok a klubnak, mert a szó igaziértelemében otthon érzetem magam Gyirmóton. Annak pedig nagyon szurkolok, hogya Gyirmót FC Gyõr még sokszor legyen a tagja a magyar labdarúgás legelsõvonalának.
Egy teljes bajnoki év után, milyenválaszt lehet adni arra a kérdésre, hogy fejlõdik –e magyar labdarúgás?
– Vannak olyan dolgok amelybenvitathatatlanul nagyon sokat lépett elõre. A lényegeset, a kevésbé fontostólazonban még mindig nagyon nehezen lehet megkülönböztetni. Nagyon szépek az újstadionok, de ezekben még inkább irritáló a nézõk hiánya. A nyári EB szereplés,vagy most az utolsó forduló nézõszáma, pedig azt mutatja, hogy az igény megvana szurkolókban. Amikor én a Gyõri ETO csapatában futballoztam, még a prémiumomegyik feltétel volt, az átlagban 8.000 nézõ jelenléte. A mai licenc feltételekközött viszont ilyen kitétel nincsen, pedig egy 3.000 – 5.000 – es számot elkellene érni. A nézõszám növelésért azonban dolgozni kell, mert tömegek nélkülvisszafordíthatatlanul belterjes marad a labdarúgásunk.
Milyen feladat várja UrbányiIstvánt az Egyesül Államokban?
– Mindenek elõtt, szeretnék néhánynapot a családommal tölteni, hiszen nagyon régen nem voltunk már együtt. Utánaazonban egy nagyon intenzív idõszak következik, mert már a nyár végénelkezdõdik az amerikai egyetemi bajnokság. Én az University Of Missouri KansasCity gárdáját fogom irányítani, tehát sport ösztöndíjas, nappali tagozatosegyetemistákból álló csapatot. Az USA – ban köztudottan egy óriási hátországotjelentenek, szinte minden sportágban az egyetemi bajnokságok. A fiatallabdarúgók itt is felhívhatják magukra a figyelmet és ez akár profi szerzõdéstis jelenthet valamelyik MLS csapathoz. A számomra is új kihívás és új dimenziólesz ez a munka, de az edzõk esetében is érték a tapasztalat és a sokoldalúság.