Bánki Eriket, az Országgyûlés sportbizottságának elnökét, a Fidesz képviselõjét kérdeztük a látványsportágakat futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda támogató cégek társasági adó-kedvezményérõl, az új szabályozás következményeirõl, valamint a rendszer mûködésérõl.
A sportvezetõk többsége megváltásként várja az új jogszabályt. A változás következtében mikor érkezhetnek az elsõ forintok a magyar sportba?
A törvénynek hétfõn lesz a zárószavazása, így július elsején hatályba is léphet, csakúgy, mint a végrehajtást szabályozó kormányrendelet. Az érdekeltek már másnap beadhatják fejlesztési tervüket az illetékes szervezetnek, amely legfeljebb negyvenöt nap alatt elbírálja azt. Ha a koncepció zöld utat kap, a sportszervezet megkapja a támogatási igazolást, átadja a cégnek, amelytõl a pénzt várja, s a vállalat azonnal utalhat. Azaz már augusztus végén megérkezhetnek az elsõ forintok.
Melyik szervezet dönt a sportvállalkozások és egyesületek kérelmeirõl?
Ezekrõl a szakszövetségek határoznak. A sportági vezetés tudja eldönteni, hogy az adott projekt illeszkedik-e a szakág koncepciójába.
Ugyanakkor a sportági szövetségek is igénybe vehetik a támogatást. Ki dönt e szervezetek terveinek elfogadásáról?
A sportállamtitkárság háttérintézménye várhatóan a Nemzeti Sport Intézet lesz. Az NSI átadja utánpótlásnevelési feladatait a MOB-nak, s új funkciót kap. Tizenöt-húsz tagú apparátussal dolgozik majd, a sporttámogatási rendszer felügyeletéért és ellenõrzéséért felel.
A sportba irányított társaságiadó-bevételek a költségvetésbõl hiányoznak majd. Maximálják-e a felhasználható források összegét?
Nem, mivel úgy véljük: a költségvetés mostani kiadásai hosszú távon megtérülnek. Akár a lakosság egészségügyi mutatóinak javulásával, akár a sportgazdaságban realizált bevételek növekedésével.
Az 500 millió forintnál nagyobb öszszeget felemésztõ projektek jóváhagyásához a szakszövetségen kívül a kormány támogatására is szükség van. Miért kell a politika egyetértése?
Adókedvezményrõl, azaz közpénzek felhasználásáról beszélünk. Ekkora tételek esetében a kormány tudni szeretné, mire fordítják az összegeket. Magam sem szeretnék újabb akasztói stadiont…
Ha már a közpénzeket említi: az egész rendszer rizikós. Mi a biztosíték arra, hogy a kedvezményezettek minden támogatást megfelelõen használnak föl?
Az ellenõrzés szigorú lesz. Aki lebukik, az súlyos következményekkel számolhat: az összeget ötvenszázalékos bírsággal terhelten köteles visszafizetni, emellett egy évre kizárja magát a rendszerbõl, azaz addig nem vehet igénybe semmiféle támogatást.
Nem csupán a csalás veszélye fenyeget, hanem a kiskapuk keresése is, hiszen a cégek nem kapnak reklámfelületet az adós támogatásért. Tegyük fel, hogy egy komoly vállalat, amely eddig százmilliókat költött egy csapat szponzorálására, ezentúl inkább átutalja a társasági adó vonatkozó részét, és ettõl függetlenül sokkal kevesebb pénzért vásárol hirdetési felületet a sportvállalkozástól. Képes-e a szisztéma kiszûrni az ilyen megoldásokat?
Az ellenõrzés arra is kiterjed, hogy a sportvállalkozás piaci alapon köt-e megállapodásokat. Nem engedhetjük meg, hogy a sportszervezetek egyforintos reklámszerzõdésekkel hálálják meg a támogatást. A jogszabály célja ugyanis éppen a szektorban mozgó pénzek kifehérítése.
Milyen módon?
Szándékom szerint még egy módosító javaslatot benyújtok a törvényhez, amely szerint csak azok a sportvállalkozások vehetik igénybe a támogatást, amelyek ekhóval, azaz egyszerûsített közteher-viselési hozzájárulással fizetik a sportolókat. Véget kell vetnünk az úgynevezett arculatátviteli szerzõdések korának.
A törvény elsõ változatát tavaly nyáron fogadta el az Országgyûlés, ám azóta sem lépett hatályba. Miért tartottak ennyi ideig a tárgyalások az Európai Bizottsággal?
A hét hónapos idõszakot inkább rövidnek ítélem, hiszen a szabályozás európai szinten is nóvum. Ha holnap bármelyik ország be akarja vezetni a rendszert, megteheti: kitapostuk az utat.
Akadnak érdeklõdõk?
Több ország szakembereivel is tárgyaltunk már a részletekrõl.
Fölteszem, megvárják a magyarországi tapasztalatokat…
Ez kétségkívül kockázatos rendszer. Éppen ezért szorgalmazom egy szakemberekbõl álló testület felállítását, amely folyamatosan értékelné a szabályozás hatásait, valamint a szisztéma mûködését.
Mikor lehetnek látható eredményei a törvénynek?
Tízéves távlatban mindenképpen, mivel a források nagyobbik része az utánpótlásba kerül. Reményeink szerint sokkal több tehetséget nevelünk majd, erõsebbek lesznek a nemzeti bajnokságok, zárul az olló a klubok között.
Mi lesz azokkal a sikersportágakkal, amelyek kimaradtak a kedvezményezettek körébõl?
Több pénzbõl gazdálkodhatnak majd. Azok a szakágak, amelyek a törvény nyomán új forrásokhoz jutnak, kevesebb állami támogatásra számíthatnak. A felszabaduló pénz a többi sportághoz kerül. És nem tettünk le arról, hogy még tovább növeljük a sportra szánt költségvetési forrásokat.
Felkészült a magyar sportstruktúra arra, hogy egy ilyen ambiciózus projektet megfelelõen kezeljen, s végrehajtsa a pénz optimális felhasználásához nélkülözhetetlen változtatásokat?
Részben, ám ennél a rendszernél semmi sem ösztönözheti jobban a szervezeteket a megújulásra…
(nol.hu)