– Az igazság az, hogy már megszoktam, hiszen évek óta ígyutazás vagy edzõtáborozás közben ünneplem ezt a napot. Nincs tehát ezzel semmibaj, sõt én nagyon örülnék annak, ha ez még hosszú ideig változatlan maradna.Egy labdarúgó életében ez az idõszak a felkészülésrõl szól és ennek nagyonfontos része az edzõtáborozás. Ezt a hetet pedig különösen nagy izgalommalvártam, hiszen én most ismerkedtem igazából az új csapatommal.

Mi is szeretnénk megismerni téged, mint új labdarúgónkat.Segíts tehát egy bemutatkozással.

– Ez egyelõre elég rövid lesz, mert én még nagyon kevesettudok elmesélni magamról. Kolozsváron születtem és 10 évesen ott is kezdtem elfutballozni a CFR Cluj csapatában. Szépen végigjártam az utánpótlás csapatokatés 17 éves koromban, bemutatkoztam a felnõtt csapatban. Soha nem játszottam mégmásik klubban, tehát nagyon érdekes kihívás lesz nekem ez a fél évesmagyarországi idõszak.

Miért gondoltad azt, hogy most változtatsz és eligazolsz aromán bajnokság egyik meghatározó csapatából?

– Játszani akarok és ehhez most új és több esélyre vanszükségem. A Kolozsvári csapatban nem tudtam állandó helyet kiharcolnimagamnak. A bajnokságban és a kupában eddig 19 alkalommal tudtam pályára lépniés ez nekem kevés. Belsõ középpályást játszom és ebben a pozícióban a román kluboktöbbsége, inkább rutinos, sok esetben külföldi labdarúgókat szerepeltet. A CFRCluj keretében is vannak olyan remek középpályások, mint a spanyol Juan Carlosvagy a portugál Mario Camora és Tiago Lopes. Most a télen pedig Kolozsvárraigazolt, a volt Schalke játékos, Ciprian Deac is, aki szintén ebben apozícióban játszik. Természetesen tudom, hogy Gyirmóton is meg kell harcolnom acsapatba kerülésért, de nekem az itteni játékfelfogás is jobban tetszik.

Milyen különbséget látsz a két ország futball stílusaközött?

– Romániában most elsõsorban a labdabirtoklás, a labdamegtartása a cél. Erre törekszenek a csapatok, mert úgy tarják, hogy amíg nálukvan a labda, addig nem lehet baj. Magyarországon én úgy látom, hogy gyorsabban,erõteljesebben keresik a támadás lehetõségét a játékosok. Már beszélgettem iserrõl, két a magyar bajnokságban játszó, erdélyi játékossal és ezt, FülöpIstván a Diósgyõr és Kovács Lóránt a Szombathelyi Haladás játékosai ismegerõsítették. Valamint ez feltûnt nekem a nyári Labdarúgó Európa bajnokságonis, amikor néztem a magyar válogatott játékát. Meg kell mondanom, hogy amagyarok teljesítményét, még a román szurkolók is nagyra értékelték és ez azértnem mindennapi elismerés.

A mai játékban egy középpályásnak nagyon komplex játékosnakkell lennie. A saját erényeidet és hibáidat illetõen, mi gondolsz te errõl?

– Nagyon sokat kell még nekem fejlõdnöm és ehhez szükséges afolyamatos játék, a mérkõzés rutin megszerzése. Higgadtabban kell játszanom éssokkal jobb döntéseket kell hoznom a támadások befejezésénél. A bal lábamat istöbbet kellene használnom, tehát azt is erõsíteni fogom. Erényekrõl, pedig csaknagyon halkan beszélnék. Elég agresszív vagyok és talán így a védekezõ játékommár megfelelõ.

A CFR Cluj vezetõedzõje, Vasile Miriuta nagyon jól ismeri amagyar labdarúgást. Milyen tanácsokkal látott el téged?

Miriuta bátorított engem és elmondta, hogy nagyon sokatfejlõdhetek ebben a fél évben a magyar bajnokságban. Én nála mutatkoztam be afelnõtt csapatban, tehát nagyon jó a kapcsolatunk. A kolozsvári csapat mostkicsit visszacsúszott a tabellán, de Miriuta – tól azt várják, hogy dobogóshelyen zárja a bajnokságot. Tudom, hogy figyelni fogja a teljesítményemet ésremélem, hogy ugyanígy tesznek majd a román U 21 válogatott vezetõi is, mert éntagja vagyok annak a keretnek.

Ilyen rövid idõ elteltével csak az elsõ benyomásokrólkérdezhetlek?

Nagyon jól érzem magam Gyirmóton. Nagyon sok itt a hozzámhasonló fiatal labdarúgó és ezért a beilleszkedés is könnyen ment. Hasznos voltaz edzõtáborban eltöltött idõ és annak is örültem, hogy több felkészülésitalálkozót is játszottunk. Én még az idõjárással is jobban ki vagyok békülve,mert Kolozsváron ennél hidegebbek és havasabbak a telek.