Nincs ezen mit túlmagyarázni, ilyen az edzõi szakma. Én is úgy érzem, hogy a lehetõségekhez és a körülményekhez képest sikeres éveket tölthettem Pakson, de a vezetõség ennyi idõ után mással képzeli el a jövõt és ezt egy vezetõedzõ kénytelen elfogadni. Felesleges a múlt további elemzése, tekintsünk elõre.
Egyszer már szóba került a neve az elmúlt években a gyirmóti kispad várományosaként, akkor meghiúsult az egyezség.
Ez már elég régen történt, de valóban nem sikerült megállapodni. Maradjunk annyiban, akkor nem volt aktuális a kérdés. Örülök azonban, hogy ismét megkerestek és mostantól a gyirmóti célok eléréséért dolgozhatok. Annál is inkább, hiszen így a családomhoz is közelebb kerültem. Körülbelül két héttel ezelõtt hívott fel Tamási Zsolt, az akkor már kinevezett szakmai igazgató, a vele történt egyeztetés után pedig természetesen beszéltem Horváth Ernõ tulajdonossal is, így végül egymásra találtak az elképzelések és a célok.
 |
| A gyõri származású szakember az élvonalban több csapatnál bizonyított, s Pakson is eredményes vezetõedzõ volt. Fotó: MTI |
Volt-e már edzõi pályafutásában olyan helyzet, amikor szakmai igazgatóval kellett együtt dolgoznia?
Még nem, de a korábban megismert futballfilozófiánk és a mostani egyeztetések alapján bátran kijelenthetem, nem lesz ez probléma feladatok tekintetében sem. Több pozitívumot érzek a közös munkában, mint nehézséget. Annyiban könnyebb lesz az én munkám is, hogy több segítséget kapok a szakmai igazgatótól, az igazolásokkal, a keret kialakításával és a késõbbi, hétköznapi munkával kapcsolatban egyaránt. Az elsõ csapattal kapcsolatos felelõsség azonban kizárólag az enyém. Úgy gondolom, csak elõnyünkre válhat ez a felállás.
Nyilván követte a másodosztály eseményeit is.
Természetes, hogy élvonalbeli edzõként az NB II küzdelmeit, mérkõzéseit, játékosait is folyamatosan szemmel tartottam, így azt mondhatom, hogy végig képben voltam. Sajnálom, hogy egy remek õsz után a tavaszi idény végén jött egy rosszabb idõszak a gyirmóti csapat életében, így nem sikerült a feljutás.
A klubvezetés törekvéseit és a szakmai kvalitását ismerve nem lehet kérdés, hogy a következõ évben ismét a feljutás a cél a Gyirmót számára.
Az elmúlt évek eredményei ismeretében sem lehet más célokat megfogalmazni Gyirmóton, mint hogy ismét az elsõ osztályba jusson a csapat. Annál is inkább, mivel mind az infrastrukturális, mind a vezetõk által biztosított egyéb feltételek adottak arra, hogy a legjobbak között szerepelhessen a gárda.
Sokat erõsödik a mezõny, így nehezebbnek tûnhet a feljutás kiharcolása.
Az biztos, hogy az MTK, a Haladás visszaesésével öt-hat csapatra nõtt a feljutásra esélyes gárdák száma, de mi magunkra szeretnénk elsõsorban figyelni, és ha az erõsítéseink is a tervek szerint alakulnak, alkalmasnak érzem a csapatot a feljutásra. Egyébként én is ezért szerzõdtem a csapathoz. A noteszunkban szerepelnek kiszemelt nevek, de még nem tudok róluk bõvebbet mondani, ám biztos, egyre nehezebb minõségi játékost, sõt, minõségi fiatal játékost igazolni. Minden csapatnál változnak az erõviszonyok, nekünk is erõsödnünk kell.