Mikszáth Kálmán: “Jókai Mór élete és kora (részlet) Cselekedjünk, uraim! Ne tétovázzunk tovább, polgártársak! Ez a Petõfi fanatikus hangja volt. Az ifjak felugráltak. Úgy van, cselekedjünk! Munkára fel! Vezessetek bennünket! Ezalatt folyton nyíltak a kávéház ajtai és új alakok jöttek új hírekkel. Csodálkozást keltett Vahot Imre és Klauzál Gábor megjelenése. A bécsi forradalom híreit megerõsítették a jöttek. A szembenlakó Koplánszky kesztyûcsinálónak a fia érkezett meg Bécsbõl, aki színrõl-színre látott egyet-mást az utcai tüntetésekbõl. Koplánszky elhozta a Pilvaxba a tanút is. Künn az utcán is gyülekeztek zsibongó, álmélkodó és magyarázó tömegek. A Pozsony felõl érkezõ hajó utasai egy félóra alatt szétterjesztették a hírt a városban, egész Pest talpon volt és az Ellenzéki Kör meg a Pilvax elõtt tolongott. Egymást ölelgették az emberek és pátosszal beszéltek, mintha színpadon volnának. Bent a kávéházban az izzó hangulat ereje alatt Irinyi kezdett beszélni, kire nehezteltek egy kicsit, mert az Ellenzéki Kör titkos emberének hitték, aki együtt keverte a kártyákat Klauzállal. Polgártársak szólt Irinyi , Petõfinek igaza van. Ne hagyjuk magunkat a formák korlátai közé szorítani, most már én is azt mondom. A délutáni népgyûlés határozata fölöslegessé vált. Mondjuk ki, hogy a tizenkét pont rögtöni életbeléptetését követeljük. Úgy van! Mondjuk ki!
