Az MLSZ január 19-i alakuló közgyûlésen tizenhárom egyesület és a Millenáris-pályát kezelõ Budapesti Versenypálya Bizottság képviseltette magát. Az alapító egyesületek a következõk voltak: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, “33” FC, MAC, MFC, MUE, Mûegyetemi FC, Postás és az FTC. Az MLSZ elsõ elnökének Jász Gézát (MFC) választották meg.
Az 1901. február 4-én tartott nyitó tanácsülésen kiírták az elsõ labdarúgó bajnokságot és elfogadták annak szabályzatát. Az elsõ bajnoki mérkõzést a Budapesti Torna Club (BTC) 4:0-ra nyerte meg a Budapesti SC ellen, a BTC késõbb az elsõ bajnoki címet is megszerezte.
A magyar válogatott elsõ hivatalos mérkõzését 1902. október 12-én Ausztria ellen játszotta Bécsben. Azon a mérkõzésen még nem sikerült megszerezni elsõ gyõzelmünket (5:0-ra kikaptunk), de az elsõ öt meccsünkbõl négyet megnyertünk, abból háromszor éppen az osztrákok ellen diadalmaskodtunk. 1907-ben az MLSZ a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség önálló tagja lett, 1909-ben pedig elsõ ízben megrendezték a Magyar Kupa küzdelmeit, amelyek az MTK sikerével zárultak.
A válogatott elõször 1934-ben vett részt világbajnokságon, majd négy évvel késõbb elérte eddigi legjobb vb-eredményét, az olasz válogatott mögött a második helyen zárta a világ elsõszámú tornáját. Ezt az eredményt 16 évvel késõbb, Svájcban megismételtük, az emlékezetes berni döntõben 2:0-ás vezetésrõl 3:2-re elveszítettük a németek elleni mérkõzést.
Válogatottunk leghíresebb és legdicsõségesebb meccsét 1953. november 25-én vívta, a zseniális Puskás Ferenc vezette magyar Aranycsapat az évszázad mérkõzésén a londoni Wembley stadionban 6:3-ra legyõzte a labdarúgás akkori nagyhatalmát, az otthonában 90 éve veretlen Angliát. A találkozó visszavágóját 1954 májusában rendezték, minden idõk legjobb csapata Budapesten 7:1-re verte az angolokat.
Olimpiai együttesünk három ötkarikás játékokon diadalmaskodott, 1952-ben Helsinkiben, 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban is aranyérmet nyert. Az 1960-as, római olimpián harmadik, az 1972-es, müncheni játékokon második helyezett lett a magyar válogatott.
1959-ben nemzeti együttesünk a France Football címû szaklap elõször kiadott ranglistáján az európai rangsor élén állt, és ezt követõen, egészen az 1970-es évekig a világ élvonalába tartozott, amit több kiemelkedõ eredmény is példáz. Az 1964-es spanyolországi Nemzetek Európa Kupáján bronzérmes lett a válogatott, 1967-ben Albert Flórián – máig egyedüli magyar futballistaként – elnyerte az Aranylabdát, Dunai Antal kétszer egymás után végzett a kontinens legjobb góllövõi között, Ezüstcipõt, majd Bronzcipõt kapott. 1964-ben az MTK KEK-döntõt játszott, 1965-ben a Ferencváros Vásárvárosok kupáját nyert, majd 1968-ban ismét döntõbe jutott, ez utóbbi bravúrt 1969-ben az Újpesti Dózsa ismételte meg. A hetvenes-nyolcvanas években is ünnepelhettünk sikereket: Várady Béla, Fekete László, Fazekas László és Nyilasi Tibor is ezüstcipõs lett, az 1972-es Eb-n negyedik helyen végzett válogatottunk, a Ferencváros 1975-ben KEK-döntõt, a Videoton 1985-ben UEFA-kupa döntõt játszott. Ezután azonban nem történtek meg a szükséges fejlesztések a hazai labdarúgásban, és elmaradtak a jelentõs eredmények is.
1985-ben lejátszotta elsõ nemzetközi mérkõzését a magyar nõi válogatott, a mieink az NSZK elleni 1-0-ás gyõzelemmel mutatkoztak be a nemzetközi porondon. 1986-ban a magyar teremlabdarúgó-válogatott is átesett a tûzkeresztségen, az MLSZ 1991-tõl rendezi meg a kispályás bajnokságot.
2006 októberében ünnepélyesen felavatták a Magyar Labdarúgó Szövetség saját tulajdonú modern székházát, majd 2009 májusában megnyílt az MLSZ világszínvonalú telki edzõcentruma, amely azóta is folyamatosan kivívja hazai és külföldi vendégei elismerését. Magyarország 2010-ben elsõ ízben rendezhetett felnõtt kontinensviadalt, a Budapesten és Debrecenben megtartott futsal Európa-bajnokság megítélése rendkívül kedvezõ volt.
A 2011-ben hivatalba lépõ elnökség vezetése alatt több jelentõs sikert is felmutathat a szövetség: a tavaly kinevezett Egervári Sándor szövetségi kapitány vezetésével válogatottunk az utóbbi hónapokban jelentõs javulást ért el a FIFA világranglistáján, a 2012 januárjában közölt rangsorban a 37. helyen áll. Újraindult a Bozsik-program, elkészült a magyar labdarúgás átfogó stratégiája a következõ évtizedre, valamint a szövetség elnyerte a 2012-es FIFA-kongresszus rendezési jogát.
(mlsz.hu)