A Csányi Sándor vezette szövetség a sportág egészét átszervezné

Népszabadság – Kocsis Zoltán

„Kormányzati akarat, megfelelõ jogszabályi háttér, megújult vezetés, bõvülõ pénzügyi lehetõségek: minden feltétel adott, hogy a honi futball szervezeti háttere kedvezõen változzon” – rögzíti Roskó Zoltán. A korábban a magán- és az állami szektorban is jelentõs projektekért felelõs szakember irányítja azt a munkát, amelynek keretében a szervezet szakemberei – egy többlépcsõs átalakítási folyamat fontos elemeként – újraszabják az amatõr futball irányítását.

Amint az köztudott, az MLSZ közgyûlése júniusi tanácskozásán számos ponton módosította az egylet alapszabályát, ennek nyomán a jelenlegi szisztéma teljesen megváltozik.

A megyei szövetségek megszûnnek, a területi szervezeteket januártól már az újonnan felálló igazgatóságok irányítják. Egyelõre – ahogy arra Roskó rámutat – az integráció elsõ szakaszában az átvilágításnál tartanak. Az illetékesek felmérik: a helyi szövetségek milyen pénzügyi és technikai kondíciókkal, humán erõforrással végezték tevékenységüket. A beözönlõ adatok feldolgozásában az Ernst & Young tanácsadó cég munkatársai segítik az MLSZ apparátusát. Roskó szerint november 11-re zárul a nyitó szakasz, akkorra készül el a jelentés a területi szervezetek helyzetérõl.

Roskó szeretné, ha – az elnökség döntése nyomán – még a jövõ hónapban kiírnák a pályázatot a megyei igazgatói posztokra. A direktorok feladata lesz a területi egység sportszakmai és operatív irányítása, a helyi stáb véglegesítése, valamint az, hogy mihamarabb megvalósítsák az MLSZ elvárásait, azaz átláthatóvá, egységessé tegyék a rendszer mûködését.

A sportvezetõ megjegyzi: „A kormány számos intézkedéssel segíti a labdarúgást: megszületett a szponzoroknak adókedvezményt biztosító jogszabály, kiterjesztették az ekhót a sportolókra és a sportszakemberekre. Ennek folytán a döntéshozók joggal várják el, hogy az érintett szervezetek hatékonyan mûködjenek.”

A gazdasági ügyekért is felelõs vezetõ nem tagadja: a pénzügyi források meghatározhatják a vállalkozás sikerét, hiszen megfelelõ felkészültségû szakemberek csak akkor szegõdnek a futballirányításba, ha megfelelõ fizetséget kapnak munkájukért cserébe. Ezzel kapcsolatban úgy véli: az MLSZ – a kedvezõen változó feltételek mellett – képes lesz hozzájutni azokhoz a forrásokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a rendszer átalakításához.

A szervezeti változással kapcsolatban az alapvetõ elvárás, hogy az integrált szisztéma 2011. végére fennakadások nélkül, zavartalanul üzemeljen. A területi szervezeteknek ekkor már azonos elvek, normák és szabályok mentén, központi koordináció mellett kell funkcionálniuk. Arra a felvetésre, hogy a megyék közötti különbségek (méret, lakosság, csapatok száma stb.) kezelésére képes-e az integrált rendszer, Roskó határozott igennel felel. Leszögezi: bár a központi „sorvezetõ” meghatározó a rendszer minden szereplõje számára, a helyi specifikumok figyelembevételével az igazgatóságok – bizonyos esetekben – eltérhetnek az irányelvektõl.

Az operatív igazgató munkájának meghatározó része – egyelõre – az integráció elõkészítése. Ám nem felejti el megemlíteni: vezetõtársaival a modern szervezetirányítás eszközeivel kívánják mûködtetni az MLSZ-t: stratégiai tervezés, átfogó teljesítménymérés…

„A szövetséget a magyar futball fejlesztése érdekében cél- és eredményorientált szervezetté kell alakítanunk!” – szögezi le Roskó. Nem kis feladat.

(https://nol.hu/lap/sport/20101027-mar_alapoznak)