Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját nyáron választották a Magyar Labdarúgó Szövetség elsõ emberének. Az új elnök megválasztása után megköszönte az amatõrök támogatását, akiknek jelentõs áldozatokat kellett vállalniuk azzal, hogy függetlenségüket feladva támogatták a jelöltségét. Korábban leszögezte: egyik célja, hogy a profi- és az amatõrkluboknak is jelentõsen javuljon a helyzetük.

Nos, a többlépcsõs átalakítási folyamat egyik elemeként az új vezetés újraszabja az amatõr futball irányítását.

A megyei szövetségek megszûnnek, a területi szervezeteket januártól már az újonnan felálló igazgatóságok irányítják. Az integráció elsõ szakaszában az átvilágításnál tartanak. Az illetékesek felmérik: a helyi szövetségek milyen pénzügyi és technikai kondíciókkal, humán erõforrással végezték tevékenységüket. Az elnökség döntése nyomán pályázatot írnak ki a megyei igazgatói posztokra. A direktorok feladata lesz a területi egység sportszakmai és operatív irányítása, a helyi stáb véglegesítése, valamint az, hogy mihamarabb megvalósítsák az MLSZ elvárásait, azaz átláthatóvá, egységessé tegyék a rendszer mûködését.

A szervezeti változással kapcsolatban az alapvetõ elvárás, hogy az integrált szisztéma 2011 végére fennakadások nélkül, zavartalanul üzemeljen. A területi szervezeteknek ekkor már azonos elvek, normák és szabályok mentén, központi koordináció mellett kell funkcionálniuk.

A változással kapcsolatban tett látogatást hétvégén a megyei szövetségben az MLSZ teljes vezérkara, eljött Csányi Sándor elnök, Berzi Sándor alelnök és Vági Márton fõtitkár is.

Miután Horváth Cs. Attila, a megyei szövetség elnöke bemutatta a testület vezetõit, elnökségét, bizottsági tagjait és apparátusát, valamint ismertette a szervezet mûködését, Csányi Sándor az általuk összegyûjtött  kérdésekre válaszolt.

Elsõként az új adótörvény került szóba, s elhangzott az is, hogy az elnök vajon be tudja-e tartani, amit ígért.

Csányi Sándor szerint az átszervezések miatt késve került az Európai Bizottság elé a tervezet, de legalább alaposan elõ lehetett készíteni a módosítást. Úgy gondolja, jövõ év elején elfogadhatják a törvényt, addig akár hitelekbõl is lehet finanszírozni a magyar futballt. Dolgoznak, hogy drasztikusan olcsóbb legyen a versenyeztetés az amatõr futballban.
Arra törekednek, hogy a serdülõ korosztályig – de akár feljebb is – ne, vagy kevesebb játékvezetõi díjat fizessenek a klubok. Csányi jelentõs bevételekkel számol azoktól a cégektõl, akiket bevonnának, s nem támogatták eddig futballt.

A megyei szövetségnél tudni akarták, mit hoz számukra az integráció.
„Pénzt nem viszünk el a megyéktõl –  szögezte le Csányi, aki szerint november végén, december elején kiírják a pályázatot az igazgatói posztra. – Eddig tizenkilenc megye tizenkilenc-
féleképpen dolgozott. A bajnokságokat még a korábbi rendszerben kell befejezni, de elkerülhetetlen az egységesítés. Ez persze nem azt jelenti, hogy, aki jól dolgozott, annak a munkájára ne számítanánk. Ez a mi érdekünk is.”

Szóba került az önkormányzatok szerepvállalása. Ezzel kapcsolatban már összeállítottak egy olyan tételt,  amelynek része a célzott támogatás. A sportorvoslással kapcsolatban cél, hogy egyszerûbb, mégis alaposabb legyen. Családbarát mérkõzések rendezése is cél, a rendbontások megakadályozására új törvény készül, amely az angliai példát veszi alapul.

A létesítmény-hiányt nem lehet egyik napról a másikra megoldani, azonban az eddigi program ötszöröse valósulna meg a tervek szerint. A legnehezebb feladat az utánpótlás-nevelés, bár Csányi szerint nem kell feltalálni új dolgokat, több pénz kell és külföldi példákat kell követni. Edzõképzésünk pedig az MLSZ elsõ embere szerint hamarosan európai szinten is megfelelõ lesz.

Szeitz Tibor – Kisalföld (gymsfoci.hu)