A 2009. november 14-én lejátszott találkozón Ribi István és Rédei Milán voltak a gólszerzõink, a csapat pedig a Járvás – Csák K., Király A., Rédei, Ribi – Csurka – Riedl, Csepregi, Riba, Majoros – Mojzer összeállításban kezdett, csereként pedig Kozma I., Makutima és Simkó állt be.
Alaposan sikerült felpiszkálnukn az ellenfelünket, amely a tavaszi találkozón NB II-es történetünk egyik legsúlyosabb vereségét mérte ránk: a záró fordulóban 5–1-re kaptunk ki. Kovács B. – Fülöp N., Rédei, Király A., Csurka – Pintér Z., Csepregi – Ivancsics, Schrancz, Bozsik J. – Tóth M. és a csereként beálló Meggyes, Horávth Á. és Mojzer volt részese a kiütésnek. A gólunkat Tóth Mihály szerezte.
A következõ õsszel a Balikó – Csák K., Pomper, Szamosszegi, Szamosi – Zsömlye (Csurka, a szünetben), Pintér Z. – Csepregi (Király A., 68.), Majoros – Madar, Tóth M. (Bonifert, 63.) összeállítású csapat hozta a meglepetést, hiszen 0–1-es félidõ után 3–1-re nyert az együttes, a gólokat Majoros, Király és Csurka szerezték. Tavasszal aztán… összejött egy jó erõs 0–0, amiben fõszerepet játszott csapatunk akkori kapusa Tarczy Pál, akit a szezon után le is igazolt a Gyirmót.
Õsszel Horváth Ferenc elsõ meccsén 2–1-re kikaptunk. Kozma T. – Csák K., Szamosi, Szamosszegi, Sadjo – Barna Zs., Tóth F. (Csiszár, 62.) – Bonifert (Fekete L., 70.), Somorjai (N’Galle, 75.), Varga Z. – Fekete Á. összeállítású csapatból Sadjo a 60., Varga Z. a 89 percben kapott piros lapot, a gólunkat Somorjai szerezte.
(futsalarena.hu/sztk)