Pályafutását, mint legtöbb gyõri tehetség õ is az ETO-ban kezdte, majd immár titánként az NB II-es Bábolna csapatához került, onnan igazolt vissza a MÁV DAC-ba, aminek színeiben az Magyar Népköztársasági Kupa legjobb nyolc együtteséig jutott.
Rövid koroncói, majd ménfõcsanaki idõszak után került egyesületünkhöz, ahol rövid idõn belül maradandót alkotott. Példátlan sikersorozatot produkált akkor is, amikor a körzeti másod, majd elsõ osztályban játékosként, ezt követõen pedig a megyei másod osztályban játékos-edzõként is a dobogó legfelsõ fokára állhatott.
Legtöbbször jobb oldali, majd késõbb belsõ védõként is mindig a legjobbak közé tartozott, ezen felül igazi vezéregyéniség volt mind a pályán, mind pedig az öltözõben, de élen járt a gyõzelmek utáni remek hangulat megteremtésében is egyaránt.
A sporton kívüli életében is kötõdött Gyirmóthoz, hiszen sokáig dolgozott az akkori elnök cégénél reluxa szerelõként, napjainkban pedig immár több mint tíz éve középvezetõként az Audi kötelékébe tartozott.
Humoros, becsületes, jó ember volt, a közszeretet és tisztelet, ami haló poraiban is körülveszi õt, az elért eredményei alapján irigylésre méltó sportembert, a hétköznapi viselkedése alapján példaértékû, szeretetreméltó embert.
Sipos Ferenc, Sipi! Hiányzol! Nyugodj békében!