Ahogy arról honlapunk többször is beszámolt, a Vidi II a múlt héten Ausztriában töltött néhány napot. Két nemzetközi felkészülési mérkõzést is játszott a csapat, de ezenkívül számos érdekes programon is részt vettek a játékosok. Hartyáni Gábort az ausztriai tapasztalatokról kérdeztük.
– Hogyan értékeli azt a négy napot, amit Ausztriában töltöttek? Sikerült az elõre eltervezett dolgokat megvalósítani?
Félig-meddig. Két mérkõzést játszottunk, ugyanabban a felállásban egy viszonylag gyengébb és egy erõsebb csapat ellen. Annak ellenére sem lehetünk maradéktalanul elégedettek, hogy az erõsebb csapat ellen magabiztos gyõzelmet szereztünk, hiszen a jóval gyengébb – de nagyon lelkes – TSV Pöllau megvert bennünket. Ugyanakkor nem csak a vereség ténye bosszantó, hanem a mérkõzésen mutatott játék is. Ismét bebizonyosodott, amit korábban már sokszor mondtam, hogy a felállt védelem ellen nem tudunk mit kezdeni. A téli felkészülési idõszakban nagy hangsúlyt fektettünk eddig is a támadásépítések gyakorlására, ezután is ez lesz az egyik legfontosabb feladatunk az edzéseken. A szombati mérkõzést – ahol egy remek csapat ellen játszottunk, akik nem álltak be 10 emberrel védekezni, hanem hasonlóan támadó szellemben játszottak, mint mi – sikerült több góllal megnyernünk.
– Ausztriában nem csak a mérkõzéseken volt a hangsúly, hanem a csapatösszetartáson is, igaz?
Így van, ez egy szintén fontos része volt az edzõtábornak. Edzeni és meccseket játszani itthon is tudunk. Arra viszont eddig kevés lehetõségünk volt, hogy ennyi idõt töltsünk el együtt. Nagyon jól sikerültek az esti vetélkedõk, ahol a játékosok különbözõ sporttal, kultúrával kapcsolatos kérdéseket kaptak. Fontos a jó csapatszellem, ezt hosszú edzõi pályafutásom alatt már többször megtapasztalhattam. Szerencsére itt a kis-Vidinél sosem volt gond az összetartással, nincs egy olyan játékosunk sem, aki egyénieskedõ volna, és a saját érdekét a csapat érdeke elé helyezné.
– Több hete a csapattal készül Kálmán József, aki eddig az NB III-as Eger együttesében szerepelt. Milyen benyomást tett a fiatal csatár a szakmai stábra, és mi lesz a sorsa?
A játékos hozzáállásával és edzésmunkájával elégedettek vagyunk, és a mérkõzéseken is jó teljesítményt nyújtott. Folyamatosan tárgyalunk a játékossal, aki miután megérkeztünk Ausztriából, hazautazott Egerbe. Legnagyobb gondunk, hogy 1991-es születésû, azaz az ifibõl már kiöregedett. Sok edzésre lenne szüksége, és persze folyamatos játéklehetõségre, amit viszont az NB II-ben nem biztos, hogy rendszeresen tudnánk neki biztosítani. Remélem sikerül olyan megoldást találnunk, ami a játékos számára, és persze a mi számunkra is elõnyös lesz.
– Mi a helyzet a sérültekkel?
Sajnos több játékosunk is hosszabb ideje bajlódik sérülésekkel. Fejes két hete, a törökországi edzõtáborban sérült meg, Baracskait decemberben operálták, rá még hosszabb pihenõ vár. Szeleczki és Máté január eleje óta sérültek, egyelõre nem tudni, mikor kezdhetnek el teljes intenzitással edzeni.
(vidi.hu)