– Nagyon felgyorsultak mostkörülöttem az események és én természetesen örülök is ennek. Viszont éntovábbra is szeretnék két lábbal a földön maradni, és reálisan kezelni ezeket alehetõségeket. Sajnos nagyon sok sérülés hátráltatott az elmúlt években ésezért most az legfontosabb, hogy végre egészséges vagyok és folyamatosan tudokfutballozni. Felnõtt szinten még soha sem tudtam, sorozatban hat hétmérkõzést lejátszani és ez egyértelmûen meg is látszott az eddigteljesítményemen. Nem tudtam megmutatni, hogy mire vagyok képes, hiszen amérkõzések hiánya miatt, nem volt lehetõségem igazán formába lendülni.
Milyen sérülések hátráltattak éshogyan sikerült teljesen rendbe jönnöd?
– Évek óta visszatérõ izomsérüléseim voltak, amelyeket egy a bal térdem alatti gyulladás okozott. Ma mártudjuk ezt, hiszen az idén tavasszal megoperáltak és azóta, szerencséremegszûntek ezek a folytonos panaszaim. Nagyon jól döntöttem tehát, amikorvállaltam a mûtétet, sõt talán egy kicsit sokáig is vártam ezzel. Hálás vagyokDr. Mayzik Ernõnek, aki megoperált és a magyar válogatott fizioterapeutájának,Végh Barnabásnak, hogy segítettek nekem. A Gyirmót FC Gyõr vezetõinek pedigszeretném megköszönni, hogy bíztak bennem és így, Holanek Zoltán valamint RadóKrisztina rehabilitációs szakemberek segítségével, teljesen fel is épültem.
Te is azok közé tartozol, akik azETO utánpótlásában nevelkedtek. Miért döntöttél úgy, hogy mégis inkábbGyirmóton folytatod a felnõtt pályafutásodat?
– Igen, én az ETO valamennyikorosztályos csapatában szerepeltem, hiszen hat évesen ott kezdtem el focizni.Akkor is maradtam, amikor a klub anyagi csõdbe jutott és játszottam az elsõcsapatban, az NB III as bajnokságban. Ott nõttem fel tehát, és minden edzõmreszívesen emlékezem vissza, hiszen sokat tanultam az ETO utánpótlásban. Korosztályosválogatott voltam és a bajnokságokban, gólerõs csatárnak számítottam, de a soksérülésem miatt, egy idõ után az ETO már nem bízott bennem. Így, én kértem aszerzõdésem felbontását, mert azt reméltem, hogy Gyirmóton sikerül majd rendbejönnöm és játszanom. Erre jó lehetõségnek tûnt a Gyirmót FC Gyõr másodikcsapata, amely igaz pont akkor fejezte a nyári felkészülését, amikor én a mûtétután elkezdtem. Idõvel azonban utolértem õket és elõbb csereként, majdkezdõként is pályára léptem. Így lassan a játék is egyre jobban ment ésszerencsére a Csornai SE és az Érdi VSE ellen már a gólokat is tudtamszerezni.
A magyar labdarúgás egyikhiányposztja, a klasszikus ék, vagyis az a támadó, aki megtartja a labdát ésbefejezi a támadásokat. Ennyire nehéz manapság már ez a pozíció?
– Az biztos, hogy a mai centerek,nagyon keveset vannak játékban és akkor is jórészt, kemény védõk között, akapunak háttal futballoznak. Viszont, ahogy mondani szokták, a gól gyógyírminden nehézségre és az olyan klasszisok, mint Zlatan Ibrahimovic, ezeket ilyenkörülmények között is, meg tudják szerezni. Én magas játékos vagyok és ehhezképest elég gyorsnak is számítok, tehát vannak adottságaim ehhez aszerepkörhöz. Viszont pont most az MTK Budapest elleni Magyar Kupa mérkõzésenláttam, hogy milyen sokat kell még fejlõdnöm. Nekem eddig ez volt a legmagasabbszintû találkozóm és igaz, hogy csúszott a pálya és hóesés miatt, még a látásiviszonyok is elég rosszak voltak, de én mindezek ellenére, nagyon elégedetlenvoltam saját magammal. A mérkõzés után viszont több szakemberrel is beszéltemés el kell fogadnom, hogy ilyen szinten rutint kell szereznem, és ezértegyelõre türelmesnek kell lennem.
Hannich Péter az elmúlt hetekben,több fiatal játékost is megnézett edzéseken és mérkõzéseken is. Hogyanszeretnéd kihasználni ezt az esélyt?
– Nagyon szeretnék, legalább egy kisszerepet kapni, az NB II es bajnokág hátralévõ két mérkõzésén, a Budaörsi SCés a Zalaegerszegi TE ellen. A télen pedig, úgy végig dolgozni a felkészülést,hogy egyre többet számítsanak rám, a Gyirmót FC Gyõr másodosztályú csapatában.Sajnálom, hogy nem sikerült a továbbjutás az MTK Budapest ellen, de nekem mostaz is erõt ad, hogy egyáltalán játszhattam a szerdai találkozón. Huszonkét évesvagyok és így természetesen vannak még céljaim, sõt álmaim a labdarúgásban,mert jelenleg ez a legfontosabb az életemben.