Ma ünnepli 60. születésnapját a 70-szeres magyar válogatott klasszis, klubunk korábbi vezetőedzője Kiprich József, aki 2008-2011 között irányította gárdánkat. Legnagyobb edzői sikere, hogy a 2008-2009-es szezonban megnyerte az NB II Nyugati csoportot együttesünkkel.

A jeles nap alkalmából nagyon sok boldogságot és jó egészséget kívánunk!

„Kipu” 1963. szeptember 6-án Tatabányán látta meg a napvilágot. Kiprich József a szülővárosának futballcsapatában nagyon fiatalon, mindössze 17 évesen bemutatkozott az NB I-ben, így ő is részese volt az ezüstéremmel zárult 1980–1981-es idénynek. Második szezonjától kezdve – amely bajnoki bronzéremmel végződött – már alapembernek számított Tatabányán. Az 1984–1985-ös idénytől állt össze a legendás tatabányai trió: a Kiprich József–Plotár Gyula–Vincze István hármas. Utóbbi 1988-as eligazolásáig a Tatabányai Bányász magyar kupa-döntőig jutott 1985-ben, valamint az 1986–1987-es bajnokságban harmadik, míg egy esztendővel később ezüstérmes lett. Kiprich ezenkívül az 1984–1985-ös bajnokságban – Détári Lajossal holtversenyben – 18 találattal az NB I gólkirálya volt. „Kipu” 1989-ben Tatabányáról Rotterdamba igazolt. A Feyenoordnál hat sikeres hollandiai szezont töltött: nyert bajnokságot, négyszer emelhette magasba a kupát, illetve szuperkupa-győzelemnek is örülhetett.

A rotterdami évek után, 1995 és 1997 között a ciprusi APOEL Nicosia együttesében futballozott. Első idényében bajnokságot és kupát nyert, valamint 24 góllal ő lett a ciprusi élvonal legeredményesebb játékosa. A következő szezonban ismét ciprusi kupa-győztes volt. Ezután újra Hollandiában, az FC Den Bosch gárdájában rúgta a bőrt. 1998-ban visszatért Tatabányára, ahol 1999-től játékos-edzőként ténykedett. A klubbal bejutott az 1998–1999-es magyar kupa-döntőbe, sőt Kiprich gólt is szerzett a fináléban, de a Debreceni VSC 2–1-re legyőzte a Tatabányát. A legendás támadó 2001-ben fejezte be a játékos-pályafutását.

Kiprich József a magyar labdarúgó-válogatottban 1984-tól 1995-ig 70 mérkőzésen 28 gólt ért el. A nemzeti csapattal részt vett az 1986-os világbajnokságon – amely az utolsó vb, amire hazánk eddig kijutott. A mexikói tornán a Szovjetunió és a Kanada elleni csoportmeccseken kapott lehetőséget.

Klubjai játékosként: Tatabányai Bányász (1980–1989), Feyenoord Rotterdam (holland, 1989–1995), APOEL Nicosia (ciprusi, 1995–1997), FC Den Bosch (holland, 1997–1998), Lombard FC Tatabánya, 1998–2001, – 1999-től játékos-edző)

Kiemelkedő eredményei játékosként: Magyar gólkirály (1984–1985, 18 góllal), holland bajnok (1992-1993), 4-szeres holland kupa-győztes (1991, 1992, 1994, 1995), holland szuperkupa-győztes (1991), ciprusi bajnok (1996), 2-szeres ciprusi kupagyőztes (1996, 1997), ciprusi szuperkupa-győztes (1996) ciprusi gólkirály (1995–1996, 24 góllal)

Visszavonulása után szakvezetőként dolgozott többek között Tatabányán, Kecskeméten, Győrben, Pápán, Diósgyőrben, Gyirmóton és Kazincbarcikán.