A sajtótájékoztatót Csányi Sándor nyitotta meg, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke bevezetõjében köszönetet mondott azért, hogy néhány hónapos elnöksége alatt már második alkalommal nyílt lehetõsége találkozni az UEFA vezetõjével, amit az MLSZ-nél zajló munka egyfajta elismerésének tekint.
– A találkozón ismertettük a magyar labdarúgás irányításának új rendszerét, tájékoztattuk Michel Platinit szándékainkról, az utánpótlásképzési programunkról, illetve az infrastruktúra-fejlesztésre, pályák építésére irányuló törekvéseinkrõl – fogalmazott Csányi Sándor. – A következõ három évben ötszáz futballpályát építünk az OLLÉ-program folytatásaként, s a források megteremtésére az UEFA segítségére is számítunk. Platini úr tájékoztatott bennünket arról, hogy az UEFA párizsi kongresszusát követõen új források állnak rendelkezésre, amelyek természetesen az MLSZ számára is elérhetõek. A megbeszélés témái között szerepeltek azok a problémák, amelyek az európai és a magyar szövetséget egyaránt foglalkoztatják: a meccsek tisztasága, a futballhuliganizmus és a fogadási visszaélések kérdése. Ígéretet kaptunk arra, hogy utóbbi probléma megoldásában technikai segítséget kapunk az európai szövetségtõl.
Csányi Sándor bevezetõje után Michel Platini vette át a szót, és elmondta: rendkívül hasznosnak ítélte a mai tárgyalásokat, amelyeken elsõsorban arról egyeztettek a felek, hogy mit tehet közösen az MLSZ és UEFA a megoldásra váró teendõk kapcsán. Az európai futball elsõ embere az Orbán Viktor miniszterelnökkel történt megbeszélése kapcsán rámutatott: az EU soros elnöki tisztét betöltõ Magyarország sokat segíthet az UEFA-nak a következõ hónapokban.
– A találkozó során kiderült, hogy azonos hullámhosszon vagyunk Orbán Viktorral, a miniszterelnök jobban ismeri a futballt, mint bárki más, és tisztában van az aktuális problémákkal is. Miután Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, megbeszéltük, miben tud segíteni a kormányzat az UEFA-nak. Több probléma is megoldásra vár, így a rasszizmus vagy az erõszak kérdése, de a legnagyobb veszély a fogadásokkal kapcsolatos korrupció. Komoly gonddal állunk szemben, hiszen a szurkolók elõbb-utóbb nem fognak kijárni a stadionokba, ha elõre megbeszélt eredmények születnek. Ebben az ügyben három éve kérem az Európai Unió hatóságainak segítségét, de nagyon nehéz látható eredményeket elérni. Igyekszünk egy olyan rendszert fejleszteni, amely hatásos lehet a mérkõzések manipulálása elleni harcban. Az UEFA évente 9 millió eurót költ megfigyelõ rendszerére, tudjuk, hogyan áramlanak az információk a megvesztegetések kapcsán, de csak sejtéseink vannak az elkövetõkrõl, konkrét bizonyítékokat sokszor nehéz találni ellenük. Az európai szövetség zéró toleranciát hirdetett a csalások kapcsán, de a visszaélések feltárásában nem az UEFA, hanem az adott ország rendõrsége nyomoz.
Az UEFA elnöke újságírói kérdésre válaszolva a játékvezetõk technológiai vívmányokkal történõ segítésével kapcsolatban is kifejtette álláspontját, és leszögezte: bár a kérdés a FIFA hatáskörébe tartozik, véleménye szerint a labdarúgásnak humánusnak, emberinek kell maradnia. Ahogyan emberek játszanak a pályákon, úgy a játékvezetésben is embereknek kell közremûködniük. A futball egyik elsõ szabálya az, hogy a kétes szituációkban a bíró dönt, és nem olyan személyek, akik a pályán kívül, egy stúdiószobában követik az eseményeket.
– Tudom, hogy nagyon sok televíziós társaság szeretné, ha bevezetnék a videóbírót, de a szurkolókkal beszélgetve egyértelmûvé vált, hogy õk sem támogatják ezt az elképzelést. Egyetértek azzal, hogy a játékvezetés nem minden esetben olyan, amilyennek szeretnénk. A bírók nem vehetnek észre mindent, ezért – több szem többet lát alapon – plusz két asszisztenssel kiegészítettük a játékvezetõi csapatot, és így könnyebb meghozni az ítéleteket, ritkábban döntenek úgy a játékvezetõk, hogy nem is látták az adott szituációt.
Platinit a 2018-as és 2022-es világbajnokság rendezésének odaítélése kapcsán is kérdezték a sajtó képviselõi, és az UEFA elnöke elmondta: nem lepte meg az orosz és a katari pályázat gyõzelme, mert a FIFA egyik fõ törekvése, hogy olyan helyszínekre is elvigye a világbajnokságot, ahol korábban még nem rendeztek ilyen tornát. Az oroszok és a katariak mellett szólt, hogy míg a legtöbb vb-t a nyugati világban rendezték, Kelet-Európa, vagy az arab világ még sosem rendezhette meg a világbajnokságot. A döntés sokakat talán meglepett, de az elbírálásban résztvevõ 22 FIFA-vezetõ az összes kontinenst képviselte, nem kizárólag Európát. Az UEFA elsõ embere hozzátette: senki se gondolja, hogy a FIFA döntéshozói megvesztegethetõ emberek, azt a két személyt, akiknek esetében bebizonyosodott, hogy vétettek a szabályok ellen, már felmentette a szövetség, de ezek alapján nem szabad általánosításokba bocsátkozni.
A Kubala László életérõl készülõ egész estés filmrõl is megkérdezték Michel Platinit, s a háromszoros aranylabdás futballista elmondta: nagyon sokat köszönhet Kubala Lászlónak, akit fiatal korában látott játszani, és nem értette, hogyan képes hajszálpontos átadásokra anélkül, hogy fel sem néz a labda átvétele és elrúgása között. Késõbb õ maga is Kubala zseniális módszerét igyekezett átvenni, többször csukott szemmel próbálta kivitelezni átadásait, és ennek köszönhetõen lett késõbb az egyik legnagyobb erénye, hogy remekül látott a pályán.
Platinit a sajtó képviselõi megkérdezték: lát-e esélyt arra, hogy Magyarország belátható idõn belül Európa-bajnokságot rendezhessen. Az UEFA elnöke nem udvariaskodott, hanem leszögezte: az országban jelenleg csupán egyetlen nemzetközi szinten is megfelelõ pálya, a Puskás Ferenc Stadion található, ám az sem alkalmas például európai kupadöntõ rendezésére. A kormány és a magyar szövetség közös elhatározása is szükséges ahhoz, hogy esély legyen a rendezésre, de figyelembe kell venni azt is, hogy nagyon sokan szeretnének Eb-t és vb-t rendezni, és sok helyen már most megfelelõ infrastruktúra áll rendelkezésre. A kérdéssel kapcsolatban Csányi Sándor is szót kért, és rámutatott: a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a Puskás-stadion helyén belátható idõn belül a legmagasabb nemzetközi igényeknek is megfelelõ stadion épül.
– Hamarosan megépül az új debreceni létesítmény is, és abban bízom, hogy ha a labdarúgásunk színvonala javul, az magával vonzza az infrastruktúra fejlõdését is, és ez esetben nekifuthatunk egy pályázatnak. Azonban csak akkor szabad újra próbálkozni, ha reális esélyünk lehet egy Európa-bajnoki rendezés elnyerésére – tette hozzá az MLSZ elnöke, majd újságírói kérdésre válaszolva elmondta: váratlan pozitívum, hogy néhány hónap alatt 21 helyet lépett elõre a válogatott a világranglistán, ami azt mutatja, hogy jó döntés volt a kapitányváltás, Egervári Sándor részérõl pedig sikeres elhatározás volt a fiatalítás. Csányi Sándor hozzátette: a szövetség részérõl az érdemi munka csak jövõre kezdõdik meg teljes erõvel, az utánpótlásprogramok elindításával.
Michel Platini kérdésre válaszolva elmondta: az Aranylabda-választás dobogósai nála Xavi, Sneijder és Iniesta lettek volna, ebben a sorrendben. A nyolcvanas években sorozatban három Aranylabdát is nyerõ sportdiplomata szerint a világbajnokságok évében a tornán való szereplés a legfontosabb, ezért hiába tartja Messit és Ronaldót a világ két legjobb futballistájának, õk nem jöhettek szóba a választáson.
A sajtótájékoztató zárásaként Csányi Sándor így vezette fel az MLSZ ajándékát Platininek: tudja jól, hogy az UEFA-elnöknek csupán két hiányérzete lehet játékos-pályafutása kapcsán. Az egyik az, hogy sosem nyert világbajnokságot, a másik pedig az, hogy nem játszhatott a magyar válogatottban. Ez utóbbit próbálta most az MLSZ valamelyest enyhíteni, és egy Platini feliratú magyar válogatott mezt ajándékozott az UEFA elnökének, természetesen a 10-es számmal a hátán…
(mlsz.hu)