Újabb diplomáciai sikert könyvelhetünk el Gyirmóton. A Magyar Labdarúgó Szövetség Elnöksége tegnapi ülésén megválasztotta az új NB II-es Bizottságot. Az új bizottság tagjainak megválasztására az új bajnoki rendszer miatt volt szükség.

Az MLSZ Elnöksége az új bizottság elnökének klubigazgatónkat Margitai Zoltánt választotta. Az elnököt és a bizottság tagjait az NB II-es portszervezetek javaslatai alapján jelölte ki az elnökség.

Az elnökségi ülésen döntés született a bajnokságban kötelezõen szerepeltetendõ fiatalok kérdésérõl és a TV-s pénzek elosztásáról is.

Részletek:

Több lehetõséget kapnak a magyar tehetségek

Ülésezett a szövetség elnöksége. Az MLSZ a jövõben dotálja azokat a klubokat, amelyek hazai nevelésû játékosokat szerepeltetnek bajnoki mérkõzéseiken, elfogadták a szövetségi kapitány beszámolóját, auditálják az elit akadémiákat.

A testület meghallgatta a szövetségi kapitány beszámolóját a magyar labdarúgó-válogatott elsõ félévi teljesítménye kapcsán. Egervári Sándor pozitívumként emelte ki, hogy a csapat csoport másodikként továbbra is saját kezében tartja a továbbjutás eldöntésének kérdését és 32. helyen áll a világranglistán, ami jobb, mint a korábbi idõszak átlagos helyezése. Az eredményesség az elvárásoknak megfelelõ, de a Csehország elleni augusztusi felkészülési mérkõzést követõen nagy jelentõségû selejtezõk várnak a magyar csapatra (Románia, Észtország, Hollandia és Andorra ellen), amelyeken a korábbinál is nagyobb csapategység, jobb teljesítmény szükséges.

Szintén szó volt a korosztályos válogatottakról, illetve kiemelten az U21-es válogatottról. A csapat rangos és nehéznek ígérkezõ selejtezõsorozat elsõ lépését tette meg, amikor a múlt hónapban, idegenben gyõzte le Albánia csapatát (1-2). A Róth Antal szövetségi edzõ által irányított korosztályos együttes a 2015-ös Eb-re, és ezáltal akár a 2016-os olimpiára is kvalifikálhatja magát, ám ehhez elõször ellenfeleivel szemben (Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Spanyolország) kiemelkedõen kell teljesítenie. Csak az elsõ helyezett, és a legjobb másodikok kerülnek a jövõ õszi pót-selejtezõkbe, ami nem könnyû feladat, de feltétlenül biztató a csapat javuló teljesítménye.

Fiatalok nagy lehetõsége

A fejlõdõ színvonalú magyar utánpótlás-nevelés speciális problémája, hogy a tehetséges, 17-19 év közötti játékosoknak nincs elég lehetõségük a továbbfejlõdésre, a meccsrutin megszerzésére. Igen kevés kivételtõl eltekintve nem jutnak el az elsõ osztályú csapatok keretéig, ugyanakkor az utánpótlás-bajnokságba már nem nevezik õket. Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetõvé azt, hogy az MLSZ kötelezze az élvonalbeli klubokat arra, hogy ne külföldi játékosokat részesítsék elõnyben. Ennek ellenére a szövetség minden lehetõséget megragad arra, hogy pénzek felhasználásával segítse a hazai nevelésû játékosok foglalkoztatását a felnõtt csapatokban. A cél az, hogy a hazai nevelésû játékosok foglalkoztatása nagyobb számban történjen meg a professzionális bajnokságokban, és ezáltal olyan klubmodell alakuljon ki, amely – a helyi kötõdések miatt is – erõsebb szurkolói közösségeket hív életre.

Az MLSZ az egyesületeknek juttatott pénzek kifizetésénél differenciálással fogja ösztönözni a klubokat a fiatal játékosaik szerepeltetésére. A szövetség minden hatáskörébe tartozó forrás elosztásánál a forrás egy jelentõs hányadát a felnõtt csapatban játszó hazai nevelésû fiatal játékosok szerepeltetését ösztönözve osztja ki. Ezen túlmenõen, az MLSZ keresni fogja azokat a további eszközöket, amelyek ösztönzik a hazai, MLSZ nevelésû játékosok (aki 15-21 éves kora között az MLSZ-hez tartozó egy vagy több sportszervezetben, legalább három évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt) szerepeltetését. Általános szabályként a 2013-2014. bajnoki évtõl a hivatásos bajnokságokban az alábbi, fokozatosan növekvõ arányokat kell teljesíteni az MLSZ nevelésû labdarúgók szerzõdtetésénél:

NB I, NB II férfi felnõtt bajnokság

•    2013-2014. évi bajnoki évben 25 fõs keret esetén minimum 8 fõ,
•    2014-2015. évi bajnoki évben 25 fõs keret esetén 12 fõ,
•    2015-2016. évi bajnoki évben 25 fõs keret esetén 13 fõ.

(A 25-nél nagyobb keret esetén lineáris arányosan kell értelmezni az elõírást.)

A fiatal magyar játékosok nagyobb számban való szerepeltetését szeretné elérni a szövetség

A tévés jogdíjakból származó bevételek sportszervezetek részére történõ elosztásánál a 2013-2014. bajnoki évben a szabályozásba az alábbi szempontok kerültek be:

– az NB I-es bajnokságban a tévés pénz 15%-a annak arányában kerül kiosztásra a csapatok között, hogy az adott bajnoki évben a férfi felnõtt bajnoki mérkõzéseken a 23 év alatti magyar játékosok összesen hány percet töltenek a pályán (a tervek szerint a korhatár a következõ években csökken)

– az NB II-es bajnokságban a tévés pénzbõl nem kapnak azok a csapatok, amelyekben a mostani határozat után igazolt külföldi játékos is pályára lép bajnoki mérkõzésen

– az NB III-as bajnokságok esetében azon csapat, amely nem csak MLSZ nevelésû játékosokat foglalkoztat, csupán a törvény által elõírt minimális mértékben részesülhet TAO-s forrásokból

– A fenti, 2013-2014-as bajnoki idénytõl hatályba lépõ szabályozásnál az NB I, NB II és NB III férfi felnõtt bajnokságban szereplõ sportszervezetek esetén a 2013. július 12-ig az MLSZ-nél nyilvántartásba vett és még érvényes szerzõdések nem esnek a fenti korlátozások alá.

Segélyalap és szigorodó fellépés az NB I-ben

A televíziós jogdíjbevételek felhasználásával a klubok 48 millió forintos „segélyalapot” hoznak létre az OTP Bank Ligában szereplõ, esetlegesen rendkívüli gazdasági helyzetbe kerülõ klubok számára, amelyek gyors segítség nélkül nem tudják teljesíteni a szabályzatokban foglalt feltételeket. A Kockázati Alapból kizárólag az NB I-es bizottság támogató véleménye esetén, hangsúlyozottan visszafizetendõ kölcsön formájában részesülhet a bajba jutott csapat.

Az elnökség korábbi célkitûzésének megfelelõen, a verbális és tettleges erõszak minden formájának megszüntetése érdekében szigorodott a Fegyelmi Szabályzat. Az új idényben az esetleges nem kívánt eseményeket, már az UEFA és a FIFA által is elvárt szigor alapján, a kiszabható fegyelmi büntetések széles spektrumán, a szankciók fokozatosságának alkotmányos elvét biztosítva fogja megítélni az MLSZ Fegyelmi Bizottsága. A szabályzat több helyen lehetõséget biztosít arra, hogy a klubok és szurkolóik többségének együttmûködõ, sportszerû viselkedése enyhítõ körülményként jelenjen meg az eljárásban. A legsúlyosabb cselekmények, mint a rasszizmus, a gyûlöletkeltés esetén a komoly pénzbüntetés mellett – indokolt, végsõ esetben – a szektor- vagy stadionbezárás is megjelenhet a szankciók között. Ezzel párhuzamosan a szövetség folytatja kampányát, a “Gyûlölet nem pálya” akciót is, a prevenciót fontosabbnak, célravezetõbbnek tartja, mint a büntetést.

A szövetség ismét egy idõpontban, 2014. május 13. kedden rendezi meg a Ligakupa és a nõi Magyar Kupa döntõjét, így olyan kettõs mérkõzés jön létre, amely a sportág igazi ünnepe lehet.

Ami a Ness Hungary NB II-es bajnokság tevékenységét felügyelõ bizottságot illeti, annak mandátuma a bajnokság átalakításával lejárt. Széles körû egyeztetést követõen összeállt az új másodosztályú bizottság. A mai döntés alapján Margitai Zoltán lett az NB II-es bizottság elnöke, tagként pedig Dézsi Attila, Földi Sándor, Kaibás Dezsõ, Kovács Mihály, Nemes Ferenc és Potoczki Tamás vesz részt a testület munkájában.

Átalakuló nõi élvonal, fókuszban az elitképzés

Új versenykiírás lesz a nõi NB I-ben is, amely minden érintett sportszervezet támogatását bírja, és egyben ösztönzi a bajnokság színvonalának emelkedését is. A bajnoki idény 2013. július 1-én kezdõdik és 2014. június 30-án ér véget. A bajnokság alapszakasszal, rájátszással és helyosztókkal kerül lebonyolításra. A csapatok az alapszakaszban õszi és tavaszi fordulókban, körmérkõzéses rendszerben, oda-vissza alapon mérkõznek egymással 2×7 fordulóban.
A felsõ- és alsóházi rájátszásban a csapatok (felsõház: az alapszakasz 1-4. helyezett; alsóház: az alapszakasz 5-8. helyezettje) kétfordulós rendszerben, oda-vissza alapon mérkõznek meg egymással 2×3 fordulóban. A rájátszásban résztvevõ csapatok az alapszakaszban egymás ellen elért eredményeiket magukkal viszik. A rájátszás végén a bajnokság végeredménye két gyõzelemig tartó helyosztókon dõl el.

Az MLSZ egy nagy tapasztalatú, nemzetközi szakértõ (Double-Pass) bevonásával kívánja értékelni, auditálni az elit utánpótlás-nevelõ mûhelyeket, akadémiákat. A munka elõkészítésére, a széleskörû audit tervezésére és megkezdésére egy hétfõs munkabizottság alakult. Cél, hogy a magyar intézmények színvonala ellenõrizhetõen magas színvonalú legyen minden tevékenységükre (szakmai képzés, oktatás) tekintettel.

Európa-bajnoki bronzéremmel tért haza Olaszországból az amatõrválogatott

Stratégiai megújulás elõtt a futsal szakág, amatõrválogatott siker

Az MLSZ elnöksége a következõ idõszakban látványos fejlõdést vár a futsal területén, mind szakmai, mind szervezeti, versenyeztetési szinten, és ehhez a munkához új lendület szorgalmaz, illetve személyi változásokra is szükségesnek tart. Éppen ezért újjászervezõdik a Futsal Bizottság. Esterházy Márton (elnök), Ragadics Ferenc és Juhász Péter bizottsági munkáját elismeréssel köszönte meg a testület. Július 9-i hatállyal kinevezi Drucskó Zoltán urat a Futsal Bizottság elnökévé, Mezei József, Simon Ferenc, Szabó László és Szikora Levente urakat a Bizottság tagjaivá. Az MLSZ elnöksége határozatban gratulált a magyar amatõrválogatottnak az Olaszországban elért sikeréhez. A csapat kiemelkedõen teljesített: a sikerrel megvívott selejtezõk után a júniusi kontinensviadalon is csak a hazai együttes ellen maradt alul a gárda, és így bronzérmet szerzett.

(mlsz.hu)