A sorozatunk negyedik részében, egyolyan játékosunkat ismerhetnek meg, aki az NB III – as csapatunkból került fel,a mostani nyáron az elsõ csapathoz. Kõris Krisztián egy éve érkezett Gyirmótraés nagyon megbízható labdarúgója volt a második csapatunknak. A nyárifelkészülés során, meghívást kapott az elsõ csapat keretéhez és élni is tudottezzel a lehetõséggel. A spanyol labdarúgókból álló, AFE FFPRO ellenifelkészülési mérkõzést már végigjátszotta és a két gólpasszával, jelentõsérdemeket is szerezett a gyõzelmünkben.    

– Én nagyon szeretem a spanyolfocit, hiszen Barcelona szurkoló vagyok és Andrés Iniesta a kedvenc játékosom.Nagy kedvvel játszottam tehát most szombaton a spanyol játékosok ellen, merttudtam, hogy ezen a találkozón a játék fog dominálni. Ezen a felkészülésimérkõzésen, elég jól is ment nekem a foci és természetesen annak is nagyonörültem, hogy sikerült legyõznünk õket. Az is nagy élmény volt a számomra, hogyjátszhattam egy negyed órát, a Galatasaray elleni találkozón is. A számomra aznagyon tanulságos mérkõzés volt, mert még soha nem játszottam ennyire gyorstempóban futballozó labdarúgókat. Abban a pillanatban vissza akarták szerezni alabdát, ahogyan elveszítették és ezt, a szó jó értelmében lévõ agresszivitást,én is el akarom sajátítani.

Érdekes, hogy ezt mondod, mert énpont azzal akartam kezdeni a beszélgetésünket, hogy te feltûnõen gyors éskemény labdarúgó vagy. Ehhez a játékstílushoz viszont, nem kellene fizikailagerõsödnöd?

– Nekem még mindenben fejlõdnöm éserõsödnöm kell és ez alól valóban nem kivétel, a felépítésem sem. Én elsõsorbana támadó középpályás szerepkörben szeretek játszani és ott valóban sokat kellütközni. Edzeni viszont mindig szerettem, és így talán a munkabírásom és agyorsaságom is megvan ehhez a játékhoz. Viszont a védekezõ és a támadójátékomban is sokkal pontosabbnak kell lennem, hogy ne csak lelkes, hanemhatékony is legyek. Sokat tanultam a harmadosztályú találkozókon, de egyértelmûenlátom, hogy a felnõtt keretben lényegesen több kell.

A fiatal szabály komoly esély most,sok megfelelõ életkorú labdarúgó számára. Sokat segíthet abban, hogyjátéklehetõséghez jussanak.

– Igen, és én tudom, hogy ezt azesélyt nekem most kell megragadnom. Egyáltalán nem szeretném, ha csak ezt amost érvényes szabály tartana bent engem, a Gyirmót FC Gyõr játékos keretében. Kicsitszokatlan még, hogy edzésekre, most a jobb oldal felé, tehát az elsõ csapatöltözõjébe indulok. Az elõzõ évben, még a bal oldali folyosó volt az otthonomés tudom, hogy milyen jelentõsége van ennek a mindössze néhány méternek.Szerencsére a vezetõedzõ Molnár László folyamatosan bátorít és a felnõtt keretjátékosai nagyon barátságosak és segítõkészek. Jó helyen vagyok most és nagyonelszántan készülök arra, hogy megfeleljek a Gyirmót FC Gyõr követelményeinek, anagyon erõs másodosztályú bajnokságban.

Hol és hogyan kezdõdött el a labdarúgópályafutásod?

– Elég késõn, csak kilenc éveskoromban kezdetem el focizni és igazolt labdarúgó is csak akkor lettem, amikormár nagyon sok ablakot törtem be a kertünkben. Szombathelyi vagyok és egyottani utánpótlás nevelõ egyesületben, a Grunball FC csapatában játszottamelõször négy évig. Ezután keresett meg, Németh Szabolcs – a Soproni VSEjelenlegi vezetõedzõje –  a SzombathelyiHaladás U 13 – as csapatának akkori edzõje és én át is igazoltam oda. Két évigfociztam a Haladásban, ahonnan középiskolásként átkerültem az Illés Akadémiára.Ott több edzõm is volt, mert Nagy József, Bakos Roland, Bánfalvi Attila, KuttorAttila és Márkus Gábor is foglalkozott velem. Ekkor már nagyon komolyan vettema focit és egyre jobban is ment a játék. Egyszer még az U 17 – es válogatottbanis szerepet kaptam, egy Macedónia elleni barátságos mérkõzésen. Az IllésAkadémián végig játszottam az utánpótlás bajnokságokban és akkor keresett meg aGyirmót, amikor kiöregedtem. Szimpatikusak voltak a körülmények itt és a számomraelõrelépést jelentett, hogy a harmadosztályban játszhattam. Sikerült felvennema felnõtt futball ritmusát és talán egy kis rutint is szereztem. Eddig tehátjól alakult minden a pályafutásom során, de az igazi próbatétel csak mostkövetkezik.

Mirõl szeretnél beszámolni, ha ezta beszélgetést, mondjuk öt év múlva folytatnánk?

– Elsõként arról, hogy stabil NB II– játékos lettem itt Gyirmóton, ahol sikerült megvalósítanunk a tervünket ésvisszakerültünk az élvonalba. Ha pedig szabad tovább álmodoznom, akkor azt iselmondanám, hogy én az élvonalban is játszottam és a korosztályos magyarválogatottakba is meghívtak. Amennyiben pedig arról is beszámolhatnék, hogymost van egy szerzõdési ajánlatom külföldrõl, akkor valóban minden tervemvalóra válna. De ezek most valóban, csak talán még nagyon merésznek is tarthatótervek és válaszok a kérdésre. A valóság az, hogy most kaptam meg az elsõ profiszerzõdésemet, tehát elindultam azon az úton, amely sikeres lehet.

Nincs azzal semmi baj, ha egyfiatal labdarúgó, bátran mer tervezni. A magánéletben is szereted így elõremegszervezni a dolgaidat?

– Jelenleg teljesen kitölti azéletemet a foci, hiszen sokszor napi két edzésünk van és elég sokat utazunk. Aköztes idõkben pedig megpróbálok pihenni, ami nekem zenehallgatás közbensikerül a legjobban. Ménfõcsanakon, most együtt lakom Rusák Edvárddal, SzegiVincével és Szalánszki Gergõvel és így a szabad idõnket is sokszor együtttöltjük el. A hétvégeken pedig haza szoktam utazni Szombathelyre a szüleimhezés a nõvéremhez. Az õ párja, Kulcsár Kornél az ETO FC Gyõr jelenlegi játékosa,akivel sokat szoktunk beszélgetni a fociról. Azt gondolom, hogy a következõszezonban, még érdekesebbek és szenvedélyesebbek lesznek ezek abeszélgetések