– Én már 3 – 4 éves koromban lejártam a Videoton edzéseire,amikor az édesapám volt az elsõ csapat vezetõedzõje – mutatkozik be CsongrádiMárk. A szamárlétrát pedig végig is jártam a Videotonnál, hiszen mindenkorosztályos csapatban és az NB III – as csapatban is játszottam. Édesapámmalellentétben, aki akkor klasszikus irányító volt, én inkább védekezõ középpályásvagyok. A munkabírásomra azonban ezt mondják, hogy hasonló apáéhoz és aztgondolom, hogy technikailag is rendben vagyok. A fejjátékomon és a bal lábamonazonban mindenképpen javítani akarok.

– Én is védekezõ középpályás vagyok – folytatta KovácsGalavics Donát. Viszont én már több klubban is megfordultam. Gyerekként az ETO –ban kezdtem, ahová egyszer 15 évesen vissza is tértem. Közben azonbanjátszottam Fertõszentmiklóson, Petõházán, a kapuvári Nebuló SE csapatában ésegy évig Ausztriában, az SV Schwechat U 16 – os csapatában. Az elmúlt háromévet pedig Sopronban töltöttem és ott egy NB II – es találkozón is játszottammár, csereként beállva. Azt mondják rám, hogy elég agresszív labdarúgó vagyok,és valóban nem ijedek meg a párharcoktól. Az elõre játékban azonban magabiztosabbszeretnék lenni.

– Vélhetõen, mindhármunknak rutint kell szereznünk, hiszen afelnõtt futball teljesen más tempójú mint azok az utánpótlás bajnoki mérkõzésekamelyeken mi eddig szerepeltünk – kapcsolódik be a beszélgetésbe Tiba Levente.Én Mosonmagyaróváron az MTE és a MITE csapatiban nevelkedtem és 15 évesenkerültem a szombathelyi Illés Akadémiára. Az pedig nálunk családi vonás, hogyén is belsõ védõ vagyok és talán a magasságom az erényem és az, hogy ehhezképest elég gyors vagyok.

Egy fiatal labdarúgó esetében, soha nem egyszerû az a helyzet,amikor az édesapja ismert, remek labdarúgó volt. Ti hogyan álltok ezzel akérdéssel?

Csongárdi Márk: Én pontosan tudom, hogy nekem az édesapám azelsõ számú rajongóm és egyben a legkomolyabb kritikusom. Tudom, hogy büszke rámés mindig segíteni akar és ezért a számomra nagyon fontosak azok a labdarúgásrairányuló tanácsok és beszélgetések is. Azokat az összehasonlításokat, amelyeket a kívülállóktól hallok, azokat pedigmegpróbálom kizárni az életembõl, hiszen azzal semmi mást nem tehetek.

Kovács Galavics Donát: Az én édesapám támadó játékos volt,és többször említette már, hogy ellenem nem szívesen játszott volna. Amikorcsak teheti, itt van a mérkõzéseimen és sokat is beszélgetünk a játékról. Mindigteljesen õszinte velem és ez is nagy segítség a számomra. Fontos nekem avéleménye, de nyomást ez akkor sem jelentett nekem, amikor õ több éven át azedzõm volt.

Tiba Levente: Nálunk, ahogy említettem, a belsõ védõ poszt is hasonló, deez engem is inkább segít nekem és nem gátol. Apától nagyon hasznos tanácsokatkapok és arról is beszélgettünk már, hogy neki a nagybátyja árnyékát kelletátlépnie, aki az ötvenes években élvonalbeli labdarúgó volt Ózdon ésDiósgyõrben és még a magyar B válogatottban is játszott, ami ugye nem kis dologPuskásék idejében. Apa nekem is volt utánpótlás edzõm és emlékszem nagyonszigorú volt velem, de ez szintén inkább ösztönzõ volt a számomra, tehát nemzavart.    

A családi tradíciók miatt, Székesfehérváron, Sopronban ésMosonmagyaróváron is játszhatnátok. Hogyan kerültetek Gyirmótra és milyenek azelsõ benyomásaitok?

Csongrádi Márk: Én éreztem, hogy váltanom kell, környezetváltozásra van szükségem és ezért jöttem el a Videoton csapatából. A Gyirmót FCGyõr második csapatában pedig nagyon jól érzem magam, mert itt teljesen más ahozzáállása játékhoz mint a Videoton II – ben volt. A nyáron nagyonmegfontoltuk azt, hogy hová igazolok és úgy érzem, hogy nagyon jólválasztottunk. Szeretnék folyamatosan játszani most és olyan teljesítménytnyújtani, amely alapján felkerülhetek az NB II –es keretbe.    

Kovács Galavics Donát: A számomra is a játéklehetõség voltaz elsõdleges szempont, mert egy sérülés és a hosszabb regeneráció után aszámomra most ez a legfontosabb. Gyirmóton a felkészülésünk ideális volt és aszerda – szombati edzõmérkõzések is hasznosak voltak. Itt rutint tudunkszerezni az NB III –as találkozókon és erre nagyon tanulságos példa volt avasárnapi mérkõzésünk is. Jól kezdtünk, de a vezetésünk után, az Érdi VSE márolyan tempóban futballozott, amit nem tudtunk kellõképpen lereagálni. Errenagyon kell figyelnünk a továbbiakban, hiszen ebben a csapatban az egyéniérdekeink, azonosak a csapatunk céljaival.

Tiba Levente: Mindegyikünknek volt több megkeresése, de nekünkfiataloknak nagyon kell figyelnünk arra, hogy valóban játéklehetõséget kapjunk.Az én esetemben, tehát belsõ védõként ez pedig különösen igaz, hiszen ezen a posztonmég kevésbé bíznak a fiatalokban. Gyirmóton azonban nagyon komoly esély, hogyvan NB III – as és NB II – es csapat is, mert ez a számunkra egy folytonosságotjelenthet. Én is nagyon jól érzem tehát itt magam és nagyon örülök annak, hogyitt mutatkozhattam be a felnõtt mezõnyben. A következõ célom pedig egyértelmûenaz, hogy az elsõ bajnoki pontjainkat megszerzõ csapatban is szerepet kapjak.