Csányi Sándorral, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökével készült interjúnk második részében szóba kerül a sok vitát kiváltó „fiatalszabály”, de különös módon a bolgár borok is.

– Amikor Marco Rossit méltatja, mert sok fiatalt mer játszatni a válogatottban, nem tudunk nem arra gondolni, a kluboktól is köztudottan ugyanezt várná.
– Meg is kérdeztem a válogatott edzőtáborában Ádám Martintól tréfásan, hogy szerinte lehetséges-e magyar tehetségekkel sikert elérni a bajnokságban. Hiszen klubja, a csak magyarokat játszató Paks remek példa arra, hogy igen.

– Ha pedig tartja magát a tavalyi kijelentéséhez, amelyet nem MLSZ-, hanem cégvezetőként tett, a Vasas révén még egy ilyen, deklaráltan csak magyarokat szerepeltető csapat lesz az NB I-ben. Tartja?
– Tartom: az OTP Bank továbbra is nagy erőkkel támogatja a most feljutó Vasast, de csak addig, amíg az első külföldi játékos megjelenik a keretben.

– Sokan viszont hangosan vitatják a magyar játékosok szerepeltetését pozitívan diszkrimináló új szabályozást, miközben persze a többség egyetért azzal, valahogy növelni kellene a klubokban a hazai nevelésű futballisták számát.
– A nyártól induló bajnokságban a legizgalmasabb változás, hogy ösztönzési rendszerrel próbáljuk elősegíteni a megfontolt mértékű fiatalítást. Azt várjuk el, hogy csapatonként átlagosan négy-öt magyar labdarúgó szerepeltetése mellett legalább egy fiatalt építsenek be. Ez azt jelenti, hogy két-három tehetséges fiatal legyen a keretben, akik közül a teljes játékidő minimum felében legalább az egyik legyen a pályán. Ez nem nagy elvárás, viszont jelentős előrelépést jelent a fiatalításban. A maximális támogatáshoz elég meccsenként egy félidőn át fiatal magyar játékost szerepeltetni, nem is feltétlenül végig ugyanazt, ha rajtuk kívül is végig van magyar játékos a pályán. Van olyan csapat, ilyen a Puskás Akadémia is, amely úgy jutott el most a nemzetközi porondra, hogy fiatalokat is előszeretettel szerepeltetett. Ugyanakkor a rendszer úgy működik, hogy aki az eredményességért félreteszi a megfelelést a fiatalszabálynak, de a legjobbak között végez, a helyezésért és a győzelmekért járó jutalmakkal ugyanúgy meg tudja keresni ezt a pénzt, jó háromszázmillió forintot. Szerintem aki ennyit nem hajlandó megtenni a magyar futballért, az ne akarjon a kasszához járulni.

– Olyan ellenvetést is hallottam, hogy amíg az MLSZ előírja a hazai játékosok szerepeltetését, a válogatottba már több külföldit is honosított.
– Hát adjanak a klubok több tehetséges magyar fiatalt, akik jobbak a honosított játékosoknál! A válogatott közelmúltbeli jó szereplése egyébként a klubok lehetőségeit is növeli, a magyar futball egészének presztízsét emeli. Érezhetően nő az érdeklődés labdarúgásunk iránt, s ezt ki kellene használni arra, hogy megjelenjen a csapatok tényleges bevételi forrásai között a saját nevelésű játékosok értékesítése, amely nélkül hosszú távon nem lesznek képesek megállni a lábukon.

– Pedig vannak olyan közeli országok, amelyekben erre épül az egész struktúra, a fiatalok jó áron való értékesítésére. Talán jobban bejáratott, jobb kapcsolatokkal rendelkező rendszerekről van csak szó, nem is mindig annyival jobb portékáról, amennyivel drágább?
– Hasonló a helyzet, mint a bolgár boroknál. Bulgária felépített egy jó bormarketinget, és kétszeres, háromszoros áron adja el a borait a mieinkhez képest, miközben nem képviselnek jobb minőséget a magyar bornál. Ha helyzetbe hozzuk és jól menedzseljük fiatal játékosainkat, rájönnének, hogy sokkal többre vannak hivatva, mint amit gondolnak.

– Az újra és újra fölvetődő létszámemelés automatikusan emelné a magyarok élvonalbeli játékperceinek számát. Ez nem megoldás?
– Az OTP Bank Liga javulásának egyértelmű jele, hogy a bajnok Ferencváros egymás után három alkalommal jutott európai kupasorozat csoportkörébe, és ott helytállt a kontinens legjobb csapataival szemben is. A legtöbb mérhető tulajdonságban, mint tiszta játékidő, futásmennyiség, szoros végeredmények aránya és így tovább, nem vagyunk elmaradva az európai és a régiós átlagoktól, egyes esetekben még jobbak is vagyunk annál. Erénynek tartom azt is, hogy évek óta az utolsó fordulókban dőlnek el fontos helyezések az NB I-ben, így az utolsó percig izgalmas minden forduló. Nem szerencsés, hogy nőtt az idegenlégiósok száma, az azonban kedvező, hogy a külföldi játékosok által képviselt minőség kifejezetten javul: a legutóbbi tizenhat csapatos idényben, hét évvel ezelőtt összesen harminckilenc olyan légiós volt a csapatok keretében, aki valaha pályára lépett hazája válogatottjában, a mostani idényben, a mindössze tizenkét együttesben már ötvenöt ilyen külföldi van. Ezzel persze részben összefügg a fiatal magyar tehetségek kevés játéklehetősége: Dániában vagy akár Szlovákiában több mint kétszer annyi játékidőben szerepelnek saját nevelésű tehetségek, mint nálunk. Ez a folyamat gátolja a tehetségek kibontakozását egy nagyon fontos és a fejlődés szempontjából kiemelt jelentőségű időszakban.

– Akkor marad a tizenkét csapat?
– A nemzetközi összehasonlítások egyértelműen bizonyítják, hogy nem a tizenkét csapatos lebonyolítási forma az oka annak, hogy kevés a magyar fiatal a csapatokban, hiszen a tíz-tizenkét együttessel futó bajnokságok között számos példa van arra, hogy lényegesen magasabb a fiatal játékosok játékperceinek száma. Amint azt látjuk, hogy elindultak pozitív folyamatok és több magyar, illetve fiatal labdarúgó kap szerepet, szót ejthetünk a bajnokság létszámának emeléséről is. Ettől még egyelőre messze vagyunk: még nincs tizenhat csapatnyi nemzetközileg is versenyképes első osztályú magyar labdarúgónk, edzőnk, vezetőnk, sőt talán tulajdonosunk sem. Az elnökség a következő két évben nem tervez változást az OTP Bank Liga létszámában.

– Barczi Róbert és az általa vezetett sportigazgatóság sokfelől kap kritikát, nem csak a fiatalszabály miatt. Mit üzen a kritikusoknak?
– Míg a klubok feladata a kiválasztás, képzés, versenyeztetés, az MLSZ spor­tigazgatóságának fő feladata az, hogy a klubok munkájához egységes keretrendszert, illetve a feladatokhoz minden szinten és minden életkorra nézve kézzelfogható szakmai támogatást adjon. Barczi Róbert és csapatának célja a magyar labdarúgás minden területének, szintjének és szereplőjének szakmai és szervezeti összehangolása. A sportigazgatóság olyan szemléletet honosított meg, amelyben a labdarúgás szereplői egymásra építik a napi, heti munkájukat, összehangolják az utánpótlást a felnőttcsapattal, és nem ad hoc jellegű döntéseket hoznak. Erre fókuszál az edzők, a vezetők képzése, a klubfejlesztés, és ezt igyekszik elősegíteni a sporttudományi szakterület folyamatos fizikai mérési rendszere. A kiemelt akadémiák mellett az amatőr klubok, a körzetközpontok, a tehetségközpontok pontos szakmai feladata, felelőssége is meg van határozva, és az elvégzett munkát a szövetség folyamatosan ellenőrzi.

– Tegyük fel, hogy a program jó és a központi menedzsment is remekül dolgozik. De van-e elég felkészült szakember, edző, vezető? Még mindig bántóan hiányzik a szürkeállomány a magyar futballból.
– A sportigazgatóság szemléletváltásának köszönhetően az oktatások már közös tudásmegosztásra, csoportmunkára épülnek, nem pedig elméleti előadásokra. A résztvevőknek meg kell osztaniuk a saját tapasztalataikat a többiekkel, így senki sem végezhet el úgy edzői tanfolyamot, hogy meg sem szólal. Az edzőképzés mellett más területekre is kiterjesztettük a képzést, így például az akadémiai vezetők és sportigazgatók számára is elindult az oktatásunk – ugyanebben a szellemben. Fontos előrelépés, hogy a szakembereket az MLSZ aktív szerepvállalásával számos modern eszköz segíti: szakkönyveket írnak és fordítanak a szakembereink, videós edzéstárat hoztunk létre és tettünk elérhetővé, elindítottuk az internetes oktatást, az e-learning platformot. Jelentős változás a múlthoz képest, hogy a szövetség munkatársai és szakemberei az edzőket folyamatosan mentorálják, segítik, a helyszínen ellenőrzik és értékelik.

– Apropó, szakemberek. Eddigi utolsó ismert bírónk, Kassai Viktor is külföldön kamatoztatja a tudását, s már a harmadik vb-re készülünk úgy, hogy az MLSZ nem delegálhat játékvezetőt. Miért?
– Puhl Sándor halála óriási szakmai és emberi veszteség. Különösen fájó és igazságtalan, hogy abban az időszakban hunyt el, amikor a magyar játékvezetés elmúlt évtizedeinek legnagyobb változása ment végbe: bevezettük a VAR-t. A tavalyi bajnoki évhez képest a VAR hatvannyolc százalékkal csökkentette a súlyos játékvezetői hibák számát! Az általános kedvező benyomást azonban rontja a kevés számú kirívó eset. De erre éppen Puhl Sándor figyelmeztetett a VAR bevezetésekor: a videóbíró nagyon csökkenti majd a mérkőzést befolyásoló hibák és a rossz döntések számát, de teljesen nem tudja megszüntetni. Összességében a VAR bevezetése hasznos volt. Miután az utolsó magas szinten foglalkoztatott játékvezetőnk, Kassai Viktor abbahagyta a bíráskodást, a nemzetközi karrierje vége felé járó Bognár Tamás és Vad István pótlására fiatalokat építünk fel, jelenleg Bogár Gergőt és Berke Balázst. Eredmény, hogy a tavalyi vb-selejtezőkön nemcsak játékvezetőink működtek, a teljes VAR-csapat magyarokból állt, ami egyben a némi késéssel bevezetett, de végre megfelelő magyar VAR-használat elismerése is. Női játékvezetésben egyébként van vb-kerettagunk, Kulcsár Katalin és további sikeres nemzetközi kerettagjaink, ahogyan a futsalban is, jóllehet általános gond, hogy kevesen jelentkeznek a játékvezetői tanfolyamokra.

Forrás: nemzetisport.hu