A Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatója szerint a klubok racionálisabb gazdálkodása elengedhetetlen az igazi áttöréshez a magyar futballban.

 

Dr. Barczi Róbert 2020 májusa óta tölti be az MLSZ sportigazgatói pozícióját. Az azóta eltelt öt évben a magyar labdarúgás számos sikert fel tud mutatni, hiszen a válogatott – 2016 után – a 2021-es és a 2024-es Európa-bajnokságra is kijutott, a Ferencvárosnak köszönhetően pedig minden évben volt magyar klubcsapat egy nemzetközi sorozat főtábláján, illetve mostanra eljutottunk oda, hogy mind az öt európai topligában szerepel magyar labdarúgó. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa.

Az MLSZ sportigazgatójának munkája a háttérben zajlik, feladata azoknak az alapoknak a megteremtése, valamint folyamatoknak a beindítása, melyek a sikereket, pozitív példákat folyamatossá, fenntarthatóvá és egy működő rendszer részévé teszik.

Barczi Róbert kinevezésekor fő célkitűzésként a következőket fogalmazta meg:

• szemléletváltás a magyar labdarúgásban, egy új futballkultúra megteremtése
• minőségi fordulat az utánpótlás-nevelésben

Az OTP Bank Liga 2024/25-ös szezonjának tavaszi folytatása előtt a közel öt éve beindított folyamatok áttekintésére, a jelenlegi helyzet értékelésére és a következő időszak céljainak megfogalmazására kértük fel, az m4sport.hu-nak adott interjúban összegezve az MLSZ sportigazgatóságának munkáját, a magyar labdarúgásban elindított változások eredményeit és hiányosságait.

A megfogalmazott célkitűzések tükrében hogyan értékeli az elmúlt öt évben végzett munkát?
A szurkolók főként a kirakatot, a válogatottak és a klubcsapatok nemzetközi szereplését látják, de ezek mellett a háttérben a korábban megfogalmazott fő célkitűzésekre fókuszálunk. 2020 előtt volt egy jó tízéves periódus, amikor az állami támogatásoknak köszönhetően a labdarúgás infrastrukturális fejlesztését elindította a Magyar Labdarúgó Szövetség, viszont ennek már a pályán is látható eredményt kell hoznia. Az A-válogatott az utóbbi időben eredményesen szerepelt, három Eb-re is kijutottunk, de ahhoz, hogy a fejlődés folyamatos és stabil legyen, a háttérben nagyon fontos folyamatokat kellett elindítani.

Összefoglalná ezeket a fontos folyamatokat?
Ahhoz, hogy mindenki egy irányba tolja a szekeret, a szövetségnek és a kluboknak ki kellett alakitani egy bizalmi viszonyt, ami valljuk be őszintén, korábban nem volt felhőtlen. Nagyon sok energiát fektettünk abba, hogy megértessük a klubokkal azt az irányvonalat, amit mi szeretnénk képviselni.

A folyamatoknak három fontos eleme van:

Egyrészt a kiválasztást kellett megszervezni, hogy egyetlen tehetség se tűnjön el, illetve ki kellett alakítani egy motivációs rendszert, hogy a játékosok felfelé áramoltatását biztositani tudjuk. Ez egy elég nehéz folyamat volt és még mindig nem tökéletes, de a korábbiakhoz képest sokkal hatékonyabb a regionális klubok együttműködése. A másik fontos elem a képzés, ezen a területen egy nagyon komoly szemléletváltásra volt szükség: az ,,aranykort” jelentő 7-14 éves korban a technikai alapok, illetve a játékkészség elsajátítása került fókuszba, amivel párhuzamosan az eredménycentrikus gondolkodás helyett a játékosok egyéni fejlesztését próbáljuk előtérbe helyezni. A következő lépés az akadémiai, 14-19 éves korosztály, amikor már elsősorban a gyorsaság, a dinamika, a sebesség, az állóképesség fejlesztésére kell törekedni objektív mérésekkel, adatokkal visszaigazolva. Fontos kiemelni, hogy a sportigazgatóság minden területén, legyen szó akár a klubfejlesztésről, az edzőképzésről vagy a sporttudományról, ugyanazokat az alapelveket követjük.

Barczi Róbert, az MLSZ Sportigazgatója (fotó: Horváth Péter Gyula)

2021-ben egy nemzetközi szinten is versenyképes utánpótlás- és szakemberképzés fogalmazódott meg, mint az elmúlt ötéves időszak fontos feladata. Ebben a tekintetben hol tartanak jelenleg? Kezdjük mondjuk az edzőkkel!
Szent meggyőződésem, hogy sok tudás és információ van a magyar edzők fejében, viszont ezt rendszerezni és priorizálni kell. A modern edzőknek rendszerben kell gondolkodni, stábbal kell dolgozni, és ahhoz, hogy ezt a 10-12 fős stábot hatékonyan tudja irányítani, érteni kell például egy videoelemző, egy erőnléti edző vagy épp egy dietetikus nyelvén. Biztos vagyok benne, hogy lesz további fejlődés az edzők tekintetében, de már most is azt látom, hogy az NB I-be egyre több tehetséges, felkészült magyar edző került oda.

Dárdai Pál és Lőw Zsolt hírmondóként már dolgozott a legerősebb bajnokságokban, lát esélyt arra, hogy a magyar edzőképzés a következő években kitermeljen egy nemzetközileg is elismert szakembert?
Ahhoz, hogy egy edző sikeres karriert tudjon befutni a megfelelő elméleti és gyakorlati tudás, tapasztalat mellett erős karakternek is kell lennie. Ezt tapasztaljuk a nemzetközi labdarúgásban…Én látok már tehetséges edzőket az utánpótlás-válogatottaknál is, akik adott esetben nemzetközi karriert is befuthatnak.

Fehér Péter nyár óta az utánpótlás-válogatottak vezetője, az általa végzett munkáról mit lehet tudni?
Péter Dániában született, a skandináv mentalitást hozta magával a rendszerünkbe. Feladata, hogy az U15-östől az U21-es korosztályig a hat válogatottat összehangolja. Egy egységes szakmai koncepció kialakítása és ehhez a megfelelő edzők kiválasztása az első számú feladata, amihez egy kézikönyv is készült. Következő lépésként a klubokkal közösen szeretnénk alakítani és egységesíteni a játékfelfogást.

Rátérve a játékosokra, hogy értékeli az utánpótlásképzésben elindult, az elmúlt öt évben lezajlott folyamatokat?
A már említett képzési folyamat akkor lesz teljes és eredményes, ha a legtehetségesebb fiatalok folyamatos lehetőséget kapnak a felnőttcsapatokban. Végül is ez a célja a minőségi utánpótlásnevelésnek.

2022-ben vezette be a szövetség a fiatal játékosok szerepeltetését ösztönző támogatási rendszert, ahol – a nemzetközi példáknak megfelelően – az első két évben még nem volt szabad szemmel látható eredménye, sőt, csökkenő tendenciát mutatott a fiatalok játékperceinek száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy időbe telik míg a klubok megszokják a rendszert és ennek megfelelően alakítják az átigazolásokat, a kereteket. A 2024/25-ös idénytől viszont beindult a folyamat, a fiatalpercek száma közel a duplájára emelkedett.

Forrás:www.m4sport.hu